A karcag-orgondaszentmiklósi szállástemető 170. sírjából került elő az a rovásjelekkel
díszített kerek csat, amely sokáig egyedülálló emléke
volt a Magyarországra költözött kunoknak, s újra ráirányította a kun írásbeliség kérdésére
a figyelmet. A szöveg megfejtésére tett javaslat szerint a jelek a székely rovásírás
betűkészletéből valók és törökül – alkalmasint kunul – értelmezhetők, de válasz nélkül
maradt a kunok és a székely rovásírás kapcsolatának kérdése. A közelmúltban újabb
példányokkal bővült a rovásfeliratos kerek csatok köre, a párhuzamok mindegyike a
Maros–Körös közének vidékéről látott napvilágot. A jellemzően vallásos tartalmú gótikus
feliratos csatok tanulmányozásának eredményeképp javaslatot tettünk a szöveg módosítására,
a 14. század közepére és második felére keltezhető tárgyak készítőiként pedig a kun
nyelvet és a székely betűket is ismerő ferences testvéreket jelöltük meg, akik éppen
a jelzett időben vitték sikerre a csak külsőségekben keresztény kunok közötti térítést.
Az emlékkör térségi jelenléte egyúttal arra is utal, hogy kun csoportok a hódi csata
(1282) után is maradhattak az egykori kun szállásterületen.
