A magyar szervezetek digitalizációjának felmérése és a látens depriváció hatásainak megjelenése a távmunka során

Simon, Adél Csenge [Simon, Adél Csenge (Pszichológia), szerző] PhD Pszichológiai Doktori Iskola (ELTE / PPK); Kiss, Orhidea Edith [Kiss, Orhidea Edith (Munka- és szervez...), szerző] Szervezet-és Vezetéspszichológia Tanszék (ELTE / PPK / Pszich_Int)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 32496302
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezet- és vezetéspszichológiai kutatócsoport doktorandusz hallgatóival közösen egy új kutatási projektbe kezdtünk, amiben szeretnénk a Covid-19 okozta világjárvány szervezetpszichológiai aspektusait vizsgálni. Célunk annak feltárása, hogy a szervezetek és az egyének rugalmassága, alkalmazkodóképessége, innovativitása hogyan segíti elő a megváltozott körülményekhez igazodó, hatékony szervezeti folyamatok és működésmódok kialakítását, a szervezetek által alkalmazott intervenciók közül melyek és hogyan rögzülnek a szervezeti működésben. A közös kutatási projektünk segítségével elsősorban szeretném exploratív módon feltárni, hogy a járványhelyzet hatására a magyar szervezetek milyen módon és szinten digitalizálódtak, tehát az otthoni munkavégzés miatt milyen új munkafolyamatok, feladatok, képességek jelentek meg a munkavállalók mindennapjaiban. A technikai szempont mellett a változások szubjektív megélésére is hangsúlyt fektetek. Célom, hogy hosszútávon hasznosítható képet kapjunk a digitális átállás pozitív és negatív következményeiről is. Vizsgálatom másik fő eleme is a home office okozta lelki megterheléshez kötődik. Marie Jahoda az 1980-as években publikálta látens depriváció elméletét, ami, azon alapult, hogy a munkának vannak manifeszt és látens előnyei (Paul, Batinic, 2010). Manifeszt előny a fizetés, míg a látens a státusz, a munkahelyi közösség vagy a napi időbeosztás, rutin, így mikor valaki munkanélkülivé válik ezeknek a látens előnyöknek az elvesztése komolyan veszélyezteti a pszichés jóllétét (Selenko, Batinic, Paul, 2011). Hipotézisem, hogy a munkanélküliség látens deprivációs faktorai párhuzamba állíthatóak a távmunkában megélt nehézségekkel, hiszen a munka manifeszt faktora ebben az esetben megmarad, de a többi nehézség hasonló lehet. A deprivációs faktorok feltárása azért is kiemelkedően fontos, mert a járványhelyzet után is várhatóan megmarad a távmunka lehetősége a szervezeti életben, így sajátosságainak feltárása és esetleges pszichológiai veszélyeinek megismerése hosszútávú előnyökkel járhat. A kutatást online adatfelvétellel valósítjuk meg, amibe a jelenleg vagy a Covid- 19 járványhelyzet miatt bevezetett korábbi korlátozások alatt home office-ban dolgozó munkavállalókat (beosztottak és vezetők) vonunk be. Az előadás során a 2021. tavaszán végzett kérdőíves vizsgálatunk első eredményeit mutatom be.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2022-01-19 00:25