Alternatív munkaszervezési formák és szervezeti krízishelyzet

Kiss, Orhidea [Kiss, Orhidea Edith (Munka- és szervez...), szerző] Szervezet-és Vezetéspszichológia Tanszék (ELTE / PPK / Pszich_Int)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 32496134
    Az alternatív munkaszervezési és munkavégzési formák a mai szervezetek velejárói. Egyre gyakoribb és piaci szférától független a gyorsan változó igényekhez jobban illeszkedő rugalmas munkaszervezés, ami a munkatevékenység kontextuális és időbeli, valamint tartalmi aspektusait egyaránt érinti. A gyors és rugalmas alkalmazkodás, az átalakítás iránti nyitottság, a stresszmentesebb változásmenedzsment, és mindeközben a motiváló munkahelyi légkör, az alkalmazottak jólléte és hatékony munkavégzése egyszerre válik elérendő céllá. Ám mindeközben a szervezetek a kiszámíthatatlan kihívások hatására mégis kríziseket élnek meg, melyeknek megvannak a maguk dinamikái szervezeti és egyéni (vezető és beosztott) szinten egyaránt. A jelenben globálisan jelenlevő krízis oka a fennálló járványügyi helyzet, mely a szervezetek készenléti állapotától függetlenül kihívást teremt abban, hogy egy szervezet egyáltalán túlélje a krízishelyzetet, és sikeresen tudjon működni. A krízishelyzettel való megküzdést nehezíti, hogy kilépve a szervezeti keretek közül, a vezetők és a beosztottak a magánéletükben is szembesülnek a COVID-19 okozta kihívásokkal, sőt azzal is, hogy a munkahely és a magánélet határai sok esetben összemosódnak. Jelen szimpózium keretei között a krízishelyzettel való szervezeti szintű megküzdést a munkaszervezési formákon keresztül tárgyaljuk. Az első előadás általában foglalkozik a távolléti munkavégzés, a home office kapcsán kialakult közösségi reprezentációval, a diskurzuselemzés kvalitatív és kvantitatív eszközeivel nyert adatok elemzésének eredményeképpen prezentálja három jelentős online hírportál helyzetértelmezését, a tartalomfogyasztók felé való kommunikációját. A második előadásban bemutatott kutatás a szervezetek keretein belül az első és a második COVID-hullám hatását vizsgálja a vezető-beosztott kapcsolattartására, valamint a szervezeti bizalomra nézve a távolléti munkavégzés mértékének tükrében, különböző szervezettípusokban és szervezeti kultúrákban. A harmadik előadás az járványügyi helyzet személyes egyéni dinamikáját ragadja meg Jahoda látens deprivációs elméleti keretét használva. A munkavégzés manifeszt és látens előnyei közül a látens előnyök (státusz, munkahelyi közösség, napi időbeosztás, rutin) elvesztését és ennek hatásait vizsgálja a kutatás a távolléti munkavégzés bevezetése okából. Végül a negyedik előadás a járványügyi helyzet miatt kialakult távolléti munkavégzési formák szervezeti véleménynyilvánításra való hatását járja körbe, és ezzel együtt a munkamotiváció, elköteleződés alakulását helyezi fókuszba. A szimpóziumon bemutatott előadások nemcsak a fennálló krízishelyzet elemzésére szorítkoznak. Az ELTE PPK Szervezet- és Vezetéspszichológiai Kutatócsoport itt bemutatkozó kutatói feltételezik, hogy bizonyos távolléti munkavégzési formák a járványhelyzet elmúlása és a visszarendeződések után is fennmaradnak, így az eredmények a jövőbeli távolléti munkavégzési formákhoz nyújtanak megbízható támpontokat.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2022-01-19 00:02