Javaslat az európai és hazai ajánlásokat követő lipidcsökkentő terápia hatékonyabb
megvalósítására a magyarországi gyakorlatban akut koronáriaesemény utáni betegekben
= Expert recommendation for a more effective implementation of lipid lowering therapy
pursuing the European and Hungarian guidelines in patients after acute coronary syndrome
Újabb klinikai vizsgálatok és metaanalízisek egyértelművé tették, hogy a lipidcsökkentés,
ezen belül az LDL-koleszterin-szint befolyásolása, a sikeres primer és szekunder kardiovaszkuláris
prevenciós stratégia kulcsa. Mindegy, hogy melyik gyógyszerrel, csak minél korábban
elkezdve, minél hosszabb ideig és minél alacsonyabban tudjuk tartani az LDL-koleszterin-értéket,
annál nagyobb a várható klinikai haszon. Az is egyértelművé vált, hogy minél nagyobb
a kockázat, annál jelentősebb az elkövetkező években elérhető nyereség. Ugyanakkor
azt is látnunk kell, hogy az akut koronáriaszindrómán átesett betegeink kellő hatékonyságú
lipidcsökkentő kezelésének biztosításában még fontos és sürgető feladataink vannak.
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökei és főtitkárai,
valamint az ateroszklerotikus érbetegségek által különösen súlyosan érintett négy
észak- és kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Hajdú-Bihar és Békés) kardiológiai osztályainak vezetői, továbbá egy családorvosként
is dolgozó kardiológus szakorvos közös javaslatot fogalmaztak meg a hatékonyabb lipidcsökkentő
kezelés gyakorlati megvalósítására akut koszorúér-esemény után. Ezek legfontosabb
elemei: 1.) a betegre szabott teendők pontos megfogalmazása a zárójelentésben; 2.)
a családorvosok fokozott bevonása; 3.) a kontrollvizsgálatok idejének megválasztása
és tudatosítása; 4.) a laboratóriumi kontroll pontos előírása; 5.) a betegek részletesebb
felvilágosítása, oktatása. A hosszú távú kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás
adatainak javítása érdekében fontos lépés lenne, ha az akut koronáriaszindrómán átesett
betegeket kezelő kollégák, köztük a beteget az akut esemény után elbocsájtó kardiológus,
a gondozást végző szakorvos és a beteg családorvosa az alábbiakban megfogalmazott
gyakorlati szempontok szerint járnának el, azokat rutinszerűen alkalmaznák. Ebbe a
tevékenységbe egyre inkább bele kellene vonni erre kiképzett szakdolgozókat, és figyelembe
vehető, hogy ez az orvoslásnak olyan területe, amelyben lehet és érdemes kihasználni
a telemedicina lehetőségeit is.