A liberális demokrácia válságban van. Ennek lehetésges okairól számos politikafilozófiai
megfejtés született már, és ezekkel együtt persze arról szóló programok is, hogy mi
vezethetne kifelé a válságból. Az utóbbi másfél-két évtized egyik legfelkapottabb
megfejtése és programja a nyugati diskurzusban kétséget kizárhatóan a republikanizmus.
A mai republikánusok szerint az a fő baj, hogy valamikor a 19. század derekán félrecsúszott
a szabadságról való gondolkodásunk. A válság végül is ennek a folyománya, ezért hát
a kiút első lépése is az lenne, hogy a 19. század dereka óta népszerűvé váló liberális
szabadságeszményt lecseréljük. Ennek helyébe a republikánusok régi és rég el is feledett,
ám a jelenlegi diskurzusban éppen ezért az újdonság erejével ható eszményt javasolnak
alternatívaként. Ennek fő tanulsága, hogy a szabadság szemszögéből nagyon nem mindegy,
hogy milyen hatalmi struktúrák vannak a társadalomban. A republikánus ideál: a domináló
hatalomtól, az önkénytől mentes politikai rendszer. Ilyen lenne az igazi köztársaság.
Kötetünkkel be szeretnénk mutatni, hogy a republikanizmus mit tanít az intézményekről,
a törvényekről, a demokráciáról, a gazdaságról és a titkosszolgálatról, és hogy mi
köze van más politikafilozófiákhoz, például a liberalizmushoz, a konzervativizmushoz
és a realizmushoz.
