A hazai felsőoktatás alapvető változások előtt áll, az állami egyetemek alapítványi
formában történő jövőbeli működése új feltételek közé helyezi a közgazdasági képzéseket
is. De nemcsak a fenntartóváltás, hanem a külföldi egyetemek elszívó hatása, a képzésbe
belépő generációk korábbiaktól eltérő elvárásai, a hibrid oktatás előtérbe kerülése
stb. egyaránt új kihívások elé állítják az intézmények vezetését és az oktatókat.
Tanulmányomban a fenntartóváltás előtti helyzetet tekintem át, az elmúlt másfél évtizedben
a gazdaságtudományi (másképpen közgazdasági) képzési területen megfigyelhető alapvető
folyamatokat, a többciklusú felsőoktatási (az úgynevezett bolognai) rendszer 2006-os
bevezetésétől egészen 2020-ig. Magyarországon a gazdaságtudományi képzési terület
az egyik legnépesebb, a hallgatók negyedét közgazdasági szakokra veszik fel, a felsőoktatási
szakképzéstől az alapképzésen át a mesterképzésig. De az egyik legkiterjedtebb is,
hiszen például közgazdasági alapképzést jelenleg is 29 intézmény folytat 31 városban.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A20, H52, I23
