A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában

Kónya, I [Kónya, István (Közgazdaságtan), szerző] Közgazdaságtan Intézet (BCE); Közgazdaság-tudományi Intézet (HRN KRTK); Krekó, J** [Krekó, Judit (közgazdász), szerző] Közgazdaság-tudományi Intézet (HRN KRTK); Oblath, G [Oblath, Gábor (Makroökonómia, ga...), szerző] Közgazdaság-tudományi Intézet (HRN KRTK)

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 0023-4346 68 (10) pp. 1021-1054 2021
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • X. Földtudományok Osztálya: A
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A hazai
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: A hazai
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: A hazai
  • Politikatudományi Bizottság: A hazai
  • Regionális Tudományok Bizottsága: A hazai
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: B hazai
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C hazai
Azonosítók
Támogatások:
  • (K-124808) Támogató: NKFIH
A tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya) alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad az 1995–2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, J30, O11.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2024-12-08 07:31