A tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya)
alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először
részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó
problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását
először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése
szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor
és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti
összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók
meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad
az 1995–2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által
fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi
részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni
a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé
fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, J30, O11.
