Összefoglaló. A neurológiai betegek körében a dysphagia előfordulása gyakori, és több
oka van. Az utóbbi évek kutatásai a közvetlen neurológiai kórokok (beleértve a gyakori
stroke) szerepét is részletesen feltárták. Felismerték az ún. néma aspiráció jelentőségét:
ez gyakran áll az (aspirációs) pneumonia hátterében, amely sokszor halálos szövődmény
lehet. Az ún. poststroke pneumonia fogalma gyökeresen más értelmezésbe helyezte a
stroke-ot követő tüdőgyulladások megítélését, jellegzetessége alapján egyértelműen
a stroke közvetlen cerebralis hatásaként alakul ki. Egyértelművé vált a nyelészavar
korai felismerésének és ellátásának szükségessége. A stroke-betegek megfelelő tápláltsági
állapota az eredményes rehabilitációnak, a szövődményszám csökkentésének, a rövidebb
kórházi kezelésnek, az alacsonyabb mortalitásnak a záloga. A dysphagia a betegség
kimenetelének független előrejelzője lehet, különösen az első három hónapban. A nyelészavar
malnutritióval, kiszáradással és a kórházi tartózkodás hosszabb időtartamával jár
együtt, emeli a gyógyszerköltségeket. A stroke-beteg ellátásának egyik első eleme
a dysphagia szűrése. Táplálásterápiára akkor szorul a stroke-beteg, amikor magas a
kóros tápláltsági állapot kialakulásának kockázata, és per os táplálással nem fedezhető
biztonságosan a megfelelő energia-, tápanyag- és folyadékbevitel. A táplálásterápia
módját, eszközeit, az energia- és tápanyagbeviteli célértékeket az orvos határozza
meg, az alapbetegség súlyosságától, a társbetegségektől és a laborértékektől függően.
Az étrend minden esetben individuális és progresszív, azaz alkalmazkodik a beteg állapotához
és annak változásához. A dietetikus feladata a megfelelő diéta összeállítása mellett
a beteg, a hozzátartozó és a kezelőszemélyzet oktatása, az állapot követése, a beteg
tápláltsági állapotának, tápanyagbeviteli értékeinek gyakori elemzése, szükség esetén
tápszerek ajánlása. Orv Hetil. 2021; 162(40): 1601-1609. Summary. Among neurological
patients, the incidence of dysphagia is common and has several causes. Research in
recent years has explored the role of direct neurological pathogens (including frequent
strokes). The frequency of 'silent aspiration', which often underlies (aspirational)
pneumonia and can be a fatal complication, has been recently discovered. The concept
of 'post-stroke pneumonia' has drastically changed the assessment of post-stroke pneumonia.
Based on its characteristics, it clearly develops as a direct cerebral effect of stroke.
The need for early detection and early care of swallowing disorder has become clear.
Adequate nutritional status of stroke patients is the key to successful rehabilitation,
reduction of complications, shorter hospitalization, and lower mortality. Dysphagia
can be an independent predictor of disease outcome, especially in the first three
months. Swallowing disorder is associated with malnutrition, dehydration and longer
lengths of hospital stay, increasing drug costs. One of the first elements in the
care of a stroke patient is screening for dysphagia. The stroke patient needs nutritional
therapy when the risk for abnormal nutritional condition is high or if the condition
is already present, or when oral nutrition does not safely cover adequate energy,
nutrient and fluid intake. The method and means of nutritional therapy, the goals
of energy and nutrient intake are determined by the doctor, depending on the severity
of the underlying disease, comorbidities and laboratory values.The diet is individual
and progressive in each case. The dietitian's task is not only to compile a proper
diet, but also to educate the patients and relatives. The dietitian is responsible
for monitoring the patient's nutritional status. Orv Hetil. 2021; 162(40): 1601-1609.
