Az otthoni munkavégzés klasszikusan kutatott környezetpszichológiai aspektusain túl
(pl.: De Croon et al., 2005) a karantén jelentette speciális lélektani helyzet (Mucci
et.
al., 2020) számos új vizsgálati szempontot generált a téma kapcsán. Ennek mentén
azt gondoljuk, hogy a 2020 tavaszán, a COVID-pandémia első magyarországi hulláma
alatt kialakult otthoni munkavégzési szituációra adekvátabb a karantén-iroda kifejezés
használata (Frankó, 2020). A rendelkezésünkre álló adatok elemzésének első lépése
éppen abban állt, hogy az otthoni munkavégzésre rárakódott további lélektani
rétegeket gyűjtöttük össze és rendeztük azokat kategóriákba tartalomelemzés
módszerével, a környezetpszichológia diszciplína fogalmi keretében. Ennek
eredményeként öt, egymással bizonyos kérdésekben részben átfedő, mégis jól
körülhatárolható, környezetpszichológiai tartalmú kategória rajzolódott ki, egyesével
is tucatnyi további altémával. Az első témacsoport a gyűjtés módszeréből adódóan is
a (1) önreprezentáció kérdésköre, melynek mentén például az otthon az énbemutatás
egyik eszközeként is tárgyalható. Emellett kiemelkedett az (2) érzelemszabályozás
témacsoportja, mely például a helyzettel való megküzdés vagy a változáskezelési
stratégiák sikerének témáját is magába foglalja a fizikai környezet
manipulálhatóságának tükrében. Az otthoni munkavégzés kapcsán a
környezetpszichológiai hangsúlyú kutatásokban gyakran felmerül és jelen
vizsgálatban is dominált a (3) a privát és publikus szféra határának kérdése, jelen
vizsgálatban például a kettő hirtelen összemosódásának lélektani következményei
mentén. Negyedik kategóriaként kirajzolódtak a téma (4) gender vonatkozásai, akár
az új (téri) helyzetben felvett szerepek vagy a térhasználati különbözőségek nyomán.
Az ötödik nagy témát pedig a (5) tér strukturálásának kérdése képezi: például, hogy
a
feltöltők ösztönösen mennyiben valósítják meg az otthoni irodában az ergonómiai
vagy környezetpszichológiai szakirodalmi ajánlásokat, vagy hogy a munkaállomás
helyének kiválasztásában milyen téri preferenciák játszanak szerepet. A
tartalomelemzés eredményeként kialakult kategóriák egyrészt vizsgálatunk következő
lépésének megtervezését szolgálták, mely szakaszban már egy-egy kirajzolódott
témát konkrét kutatási kérdések mentén elemeztünk tovább. Másrészt azt gondoljuk,
hogy az itt bemutatott eredményeink a jelen vizsgálati anyagon túlmutatnak.
Támpontokat arra vonatkozóan, hogy a karantén-iroda vizsgálatakor a munkavégzés
kérdésén túl milyen további (környezet)pszichológiai rétegeket (2.-5. tartalmi
kategóriák) lehet és érdemes figyelembe venni és vizsgálat tárgyává tenni.
