Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által
támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük
igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása
és a várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása
motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető, hogy
hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkitűzés:
A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján,
hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben
kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz.
Módszer: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós
anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását
a védőnők által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött
kérdőíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele
erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével
és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati
helyzetével és meglévő gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi
állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erősen
kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését.
Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különböző finanszírozású
formáinak igénybevétele jelentős mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és
demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben
áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek
egész sorát hordozza magában. Jövőbeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni,
hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel,
valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével.
