Az ego-központú szociális háló és a kötődési stílus összefüggése

Berán, Eszter ✉ [Berán, Eszter (Pszichológia), szerző] Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék (PPKE / BTK / PszichI); Pszichológiai Kutatólaboratórium (PPKE / BTK); Unoka, Zsolt [Unoka, Zsolt (Pszichiátria), szerző] Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (SE / AOK / K); Soltész, Péter [Soltész, Péter (Pszichológia), szerző]; Rácz, Anna [Rácz, Anna (pszichológia), szerző] Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (SE / AOK / K); Kardos, Péter; Pléh, Csaba [Pléh, Csaba (Pszichológiatörté...), szerző]

Magyar nyelvű Tudományos Szakcikk (Folyóiratcikk)
Megjelent: MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 0025-0279 1588-2799 72 (1) pp. 47-68 2017
  • Pedagógiai Tudományos Bizottság: A
  • Pszichológiai Tudományos Bizottság: A
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: A hazai
  • SJR Scopus - Psychology (miscellaneous): Q4
Azonosítók
Háttér: Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan függ össze a szociális hálóban található személyek – alterek – iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések. Módszerek: Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet. Eredmények: Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak. Következtetések: A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével, és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfi gyelhető egyéni különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2021-10-24 21:54