Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával
évente végzett tüdőrákszűrés 50-74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55-74
évesek körében költségmegtakarító. Célkitűzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi
hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid
és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk
az 50-74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdőrákszűrésének költségét hasonlítja össze
a szervezett szűrésben nem részesülő, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez
megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés
valószínűségét, továbbá a szűrés nyomán felmerülő terápiás költségeket és megtakarításokat.
A szűrés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévő hazai
ellátási protokollnak megfelelően követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés
adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok
alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés
az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3
milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szűréssel
felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szűrés nélkülieké, ugyanakkor a
4. és 5. évben a szűrés nélküli csoportban a későbbi stádiumban felismert betegek
kezelési költsége már meghaladja a szűrt betegek terápiás költségét. A 3. évtől folyamatosan
növekvő terápiás megtakarítás a teljes szűrés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának
20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés
bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés
mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szűréshez
képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett
célzott szűrés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959.Our
earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed
tomography amongst smokers between age of 50-74 and between age of 55-74 is cost-effective
and cost-saving, respectively.This study aims to extend the long-term cost-effectiveness
analysis with short- and mid-term budget impact analysis.The health economic model
compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50-74 years to the
current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target
population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated
with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice.
Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international
scientific literature, while the cost of health states and events are determined using
national tariffs.Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for
the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF
in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients' treatment
costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing
from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened
population will reduce total costs to the 20% of the first year costs.Introduction
of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is
estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings
in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata
could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24):
952-959.
