A Covid-19-pandémia a kínai Wuhanból indult 2019 decemberében. A fertőzés nemcsak
a tüdőt, hanem más szerveket, így a vesét is megbetegíti. A Covid-19-fertőzés és a
vese kapcsolata kétirányú. Egyfelől a Covid-19-fertőzés az esetek felében-háromnegyedében
vesekárosodást okozhat, amelynek következményei proteinuria, haematuria és akut veseelégtelenség
lehetnek. Az akut veseelégtelenség etiológiája multifaktoriális. Kiemelt szerepe van
a vírus által okozott direkt proximális tubulussejt-károsodásnak, a szepszis által
okozott hemodinamikai zavarnak, a citokinviharnak és a hypercoagulabilitásnak. A vírus
a proximális tubulusok, illetve podocyták ACE-2-receptorához kötődve hatol be a sejtbe,
majd a vírus a lysosomákban szaporodik, és károsítja a sejteket. A szövettani képet
az akut tubularis necrosis és az akut interstitialis nephritis jellemzi. Kritikus
állapotú betegekben az akut veseelégtelenség a mortalitás meghatározó prediktora.
Másfelől a krónikus vesebetegek, külö nö sen a vesetranszplantált vagy dialíziske
zelésben részesülők esetében, gyengült im munvédekezésük következtében, je lentősen
fokozott mind a megfertőződés, mind a mortalitás rizikója. Hemo dia lizáltak ese té
ben a kis csoportos mentőszállítás és a közös térben történő kezelés miatt a fertőzés
futótűzként terjedhet. Vesepótló kezelésben részesülő, Covid-19-fertőzött betegek
mortalitási rátája 20-35%-os. Elengedhetetlenek a preventív, korlátozó intézkedések
és a fertő zöt tek (kohorsz) izolációja a tömeges in fekció elkerülése érdekében.
Magyarországon min den fertőzött dializált vagy transzplantált beteget fel kell venni
a kijelölt járványosztályra.
