Az Izlandi társadalom szigorú szabályokon alapuló rendszerként működött már a honfoglalást
követő időszakban. Mivel Izland 1262-ig függetlenül működött, saját bírósága rendelkezett
a szigetlakók sérelmes ügyeiben. A törvénykezés két legsúlyosabb büntetése a kitaszítás
és a váltságfizetés voltak. Utóbbi, mintegy alternatív lehetőséget biztosított arra
nézve, hogy gátat szabjanak két nemzetség vagy család véres viszályának, és hogy kárpótlást
kaphassanak azok, akik pótolhatatlan veszteséget szenvedtek. A tanulmányban bemutatott
példákat izlandi nemzetségi sagakból merítettem.
The Icelandic society had worked according to strict rules right after the Settlement
in Iceland. Since Iceland was sovereign up to 1262, its own court decided on the islanders’
prejudicial cases. The two most grievous punishments of Icelandic legislation were
extrusion and ransom. The latter provided an alternative solution to prevent deadly
feud between two genera or families and to compensate those who suffered irreperable
losses. The examples presented in the study stem from the sagas of Icelanders.
