Váltságfizetés a 10-11. századi Izlandon két nemzetségi sagában

Gyönki, Viktória [Gyönki, Viktória (Történelemtudomány), szerző] Történelemtudományi Doktori Iskola (ELTE / BTK)

Magyar nyelvű Konferenciaközlemény (Könyvrészlet) Tudományos
    Azonosítók
    • MTMT: 3187379
    Az Izlandi társadalom szigorú szabályokon alapuló rendszerként működött már a honfoglalást követő időszakban. Mivel Izland 1262-ig függetlenül működött, saját bírósága rendelkezett a szigetlakók sérelmes ügyeiben. A törvénykezés két legsúlyosabb büntetése a kitaszítás és a váltságfizetés voltak. Utóbbi, mintegy alternatív lehetőséget biztosított arra nézve, hogy gátat szabjanak két nemzetség vagy család véres viszályának, és hogy kárpótlást kaphassanak azok, akik pótolhatatlan veszteséget szenvedtek. A tanulmányban bemutatott példákat izlandi nemzetségi sagakból merítettem. The Icelandic society had worked according to strict rules right after the Settlement in Iceland. Since Iceland was sovereign up to 1262, its own court decided on the islanders’ prejudicial cases. The two most grievous punishments of Icelandic legislation were extrusion and ransom. The latter provided an alternative solution to prevent deadly feud between two genera or families and to compensate those who suffered irreperable losses. The examples presented in the study stem from the sagas of Icelanders.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2025-04-03 12:36