Az Európai Unió megteremtette az Y generáció, vagyis a mai huszonévesek számára annak
lehetősé-gét, amit az előttük lévő generációk még nem élvezhettek: az országok közötti
szabad mozgás ado-mányát. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozása óta többet, távolabbra
és bátrabban lépünk: legyen szó nyaralásról, továbbtanulási lehetőségekről, munkavállalási
tendenciákról vagy hazai cégek nem-zetközi piacra lépéséről.
A mobilitás mindennapjaink részévé vált, összefonódva a globalizáció jelenségével
és a technoló-giai fejlődéssel. Az Y generáció tagjai számára már az élet szerves
része új országok és kultúrák felfedezése – és mivel ez a digitális nemzedék már „real
time” posztolja a Facebook-on élményeit, így észrevétlenül is formálja társai elvárásait
és jövőbeli terveit.
Az Y generáció az Európán belüli mobilitás egyik szimbóluma – könnyen kommunikál idegen
nyelveken, lazán kötődik, könnyen változtat és a „kimaradás félelme” (FoMO) vezérli.
A „Fear of Missing Out” kifejezés, mint egy egész generációt mozgató pszichológiai
jelenség, hűen tükrözi, mi-lyen mélyen gyűrűzött be a fogyasztói társadalom üzenete
az életünkbe: „vágyd, szerezd meg, majd posztold, vagy kimaradsz és lemaradsz”
Az Európai Unió egyik alapelve a munkaerő szabad áramlása. Ha mindezt a 18-25 közötti
korosz-tályra vetítjük, akkor előtérbe kerülnek azok a diákcsereprogramok (pl. Erasmus+)
és nemzetközi diákszervezetek (ESN, Aiesec, stb), melyek szervezett kereteken belül
segítik a külföldi szakmai ta-pasztalatszerzést.
A korosztály tanulmányai miatt jellemzően a nyári szünetben tud munkát vállalni. Ez
az időszak kellőképpen hosszú egy nyaraláshoz képest, de nem olyan fenyegetően komoly
lépés, mint a letele-pedési szándékkal történő kivándorlás. A nyári hónapok alatt
meginduló fiatal munkaerő elsősorban a déli, mediterrán területeket célozza meg, a
hozzá kapcsolódó pozitív képzettársítások és a célorszá-gok szezonális munkaerő felszívó
képessége miatt.
Jelen dolgozatban bemutatásra kerülnek a nemzetközi mobilitással összefüggésben az
Y generáció jellemzői, az őket vezérlő pszichológiai hatások; a mobilitást lehetővé
tévő európai intézményrend-szer és támogatási formái, a versenyszféra idekapcsolódó
szolgáltatásai és a mediterrán fogadócégek toborzási stratégiái és gazdasági érdekei
egyaránt. A kutatás eredményeképpen megismerhetjük a mobilitással összefüggően az
Y generáció mozgatórugóit és a fogadó vállalatok által konkretizált gazdasági előnyöket
is.