Eltérő felszínborítású városi területek csapadékvíz-gazdálkodásának összehasonlítása hidrológiai modellezés segítségével

Ákos, Csete [Csete, Ákos Kristóf (Városökológia), szerző] Földtudományok Doktori Iskola (SZTE / DI); Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék (SZTE / TTIK / FFI); Ágnes, Gulyás [Gulyás, Ágnes (Bioklimatológia), szerző] Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék (SZTE / TTIK / FFI)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 31673753
    A városok napjainkban egyre több új kihívással szembesülnek, hiszen mind a klímaváltozás okozta szélsőségek, mind a növekvő területi kiterjedés és lakosságszám rányomja bélyegét a vízgazdálkodásukra. A fenntartható városi vízgazdálkodás részben a zöld infrastruktúra már meglévő rendszerekbe történő integrálásán alapul. A zöld infrastruktúra alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen kapcsolatot teremthet a mesterséges elemek és a természetes, vegetáció által nyújtott szolgáltatások között és számos módon segítheti elő a városi vízkörforgás fenntarthatóvá tételét. Elsődleges szerepe mérséklő hatásában rejlik, úgymint a felszíni lefolyás mennyiségének csökkentése és visszatartása az intercepció és evaporáció folyamatainak segítségével. A növényzet összetett strukturális felépítése következtében jelentős szerepe lehet az infiltráció elősegítésében is, így csökkentve a lefolyás mennyiségét. A várostervezési folyamatokban nagy segítséget jelenthet, ha a zöld infrastruktúra hatásáról megfelelő adatok állnak rendelkezésre, akár városrészekre kiterjedő léptékben. A nem megfelelő csatornázottsággal és felszíni elvezető infrastruktúrával ellátott városrészek komoly kockázati tényezőt jelenthetnek, hiszen ezen területek nagyobb mértékben vannak kitéve az elöntéseknek vagy akár a városi villámárvizeknek. Ezért kiemelten fontos a városrész szintű adatok ismerete, mivel így pontos képet kaphatunk arról, hogy a zöld infrastruktúra milyen mértékben járul hozzá a nem kívánt hatások csökkentéhez, így segítve a városrész vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tételét. A különböző hidrológiai modellek (i-Tree Hydro) megfelelő meteorológiai, illetve felszínborítási adatokon alapulva hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megbecsülhessük egy mintaterület/városrész lefolyását és beszivárgást, illetve az ott található növényzet mérséklő hatását (intercepció, evaporáció). Vizsgálatunkban két jelentősen eltérő (egy erős beépítettségű belvárosi és egy nyitott lakótelepi) városrészt hasonlítottunk össze ezen szempontok alapján és elemeztük ki a különbségeket. A két szegedi mintaterületen végzett elemzések mind arra utalnak, hogy a növényzet jelentős mértékben hozzájárul a felszíni lefolyás mérsékléséhez. A városrészek közötti különbségek számszerűen definiálhatók, így a döntés-előkészítés számára megfelelő adatként szolgálhatnak egy esetleges tervezési folyamat során.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2022-01-28 17:28