A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági
különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek
kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban
a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek
összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás
és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit
összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget
elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb
VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás,
az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben”
tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy
a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással
és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII.
kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek
prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb
prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai
adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó
láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges
prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak
a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.