Éghajlatunk néhány jellemzője 1870-től

Szentes, Olivér [Szentes, Olivér (statisztikus klim...), szerző]; Izsák, Beatrix [Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília (statisztikus klim...), szerző]; Hercsényi, László; Lakatos, Mónika [Lakatos, Mónika (Meteorológia, kli...), szerző]; Bihari, Zita [Konkolyné Bihari, Zita (klimatológus), szerző]; Tótiván, Bernadett; Kircsi, Andrea [Bíróné Kircsi, Andrea (Klimatológia), szerző]; Marton, Annamária

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Magyarországon az első műszeres mérések 1717-ben Sopronban kezdődtek, ahol Gensel János Ádám főorvos néhány évig végzett méréseket. Az ország jelenlegi területén a rendszeres, napon belül több időpontban végzett műszeres meteorológiai megfigyelések kezdetének 1780 tekinthető, ami a budai mérések kezdete. A XIX. század első felében már másutt is előfordultak időszakosan elsősorban hőmérséklet feljegyzések, majd az ország több pontján az 1850-es években létesültek állomások. Az állomások akkoriban még az osztrák meteorológiai intézet (Centralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus) kezelésében álltak. 1870-ben megalapították az önálló magyar meteorológiai intézetet (Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet) és ekkortól a mérőhelyek száma gyors gyarapodásnak indult. Napjainkban az OMSZ meteorológiai adatbázisa tárolja a méréseket. A XIX. századból és a XX. század első feléből számos állomásról a mai napig csak papír alapon vannak meg az észlelések, mérések, ugyanakkor ezek digitalizálása folyamatos. Az éghajlat és abban végbemenő változások pontosabb megismeréséhez hosszú adatsorokra van szükség. A mérési körülmények azonban nem voltak mindig egyformák. Többek között az állomásáthelyezések, a mérési időpontok és a környezet beépítettségének változása mind töréseket, ún. inhomogenitásokat okoznak az adatsorokban. A tényleges, az éghajlatváltozásnak tulajdonítható változások detektálásához ezért homogenizálásra van szükség. Az adatsorok homogenizálásánál, a hiányok pótlásánál, adatellenőrzésnél az OMSZ Éghajlati Osztályán kifejlesztett MASH, az országos átlagok előállításához 0,1°-os felbontású rácsra interpolálásnál szintén az Éghajlati Osztályon kidolgozott MISH eljárást alkalmazzuk. Bemutatjuk a homogenizált és pótolt havi középhőmérsékletekből, illetve havi csapadékösszegekből előálló országos átlagok alapján Magyarország középhőmérsékletének és csapadékösszegének főbb jellemzőit. Vizsgálatunk az 1870 és 2019 közötti időszakra terjed ki. Kitérünk ebben a 150 évben a havi, évszakos és évi értékekben bekövetkezett változásokra, átlagokra, szélsőségekre.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-12-02 17:00