Kognitív és kísérleti pszichológia: észlelés, cselekvés és magasabbrendű kognitív
folyamatok
Pszichológia
A kognitív fejlődéspszichológiai és pszicholingvisztikai kutatások egyöntetű következtetése,
hogy a koraszü- löttség nagy fokban növeli az atipikus nyelvi fejlődés rizikóját,
mivel a koraszülötteket gyakran már csecsemőkoruktól kezdve sajátos nyelvi fejlődés
jellemzi. A témában 1999 és 2018 között publikált kutatási eredmények alapján levonható
az az egyértelmű következtetés, hogy a koraszülöttek atipikus nyelvi fejlődése a nyelvi
feldolgozási szintek (fonológiai, morfoszintaktikai, szemantikai, szintaktikai) mindegyikét
érintheti. Az óvodáskori nyelvi zavarok – számos tanulmány szerint – már a csecsemőkorban
előrejelezhetők a viselkedésesnél érzékenyebb módszerekkel (pl. eseményhez kötött
agyi potenciál).Az atipikus nyelvi fejlődés hátterében viselkedéses
és idegtudományi módszerekkel számos potenciális okot azonosítottak. Ilyen például
az intrauterin (harmadik trimeszter) nyelvi tapasztalat hiánya, az éretlenség az agyi
struktúrák sajátos vagy megzavart fejlődése.Tény viszont, hogy a
koraszülöttek nyelvi fejlődésének pontos megismerését számos olyan módszertani nehézség
hátráltatja, mint a vizsgált populáció heterogenitása, a nyelvi mérőeljárások alacsony
megbízhatósága, a korrigált és/vagy kronológiai kor alkalmazása. Mindez a mai napig
nyitott kérdéseket vet fel mind a klinikai gyakorlat, mind a kutatások szempontjából.A
koraszülött-ellátás fejlődésének köszönhetően nő azoknak a kutatásoknak a jelentősége,
amelyek a koraszülöttek nyelvi zavarainak a ma ismertnél mélyebb és megbízhatóbb feltárására
irányulnak. A releváns tanulmányokban közölt eredmények várható hatása a klinikai
gyakorlatra új lehetőséget ígér a nyelvi zavarok minél korábbi azonosításában, valamint
a korai, prevenciós célú, a korai nyelvi fejlődést facilitáló programok kialakításában.The
unanimous conclusion of developmental-psychological and the psycholinguistical research
is that pre- term birth enhances the risk of atypical language development, as preterm
infants often undergo a special language development from infancy on.With
reference to the results of scientific investigations published between 1999 and 2018,
unambiguous inference can be made: the atypical language development of preterm infants
can be manifested at all levels of language processing (phonology, morphosyntax, semantics,
syntax). According to the vast majority of studies the developmental language disorders
prior to the school start are predictable already in infancy. These can be predicted
for example by the event related brain potentials which proved to be more sensitive
method compared to the behavioral ones.A significant number of potential
factors contributing to atypical language development were identified by the application
of various behavioral and brain imaging methods. For example the absence of intrauterine
(third trimester) language experience, the biological immaturity, as well as the specific
or disturbed development of brain structures.However, the exact disclosing
of the preterm infants' language development is set back by several methodological
problems such as the population heterogeneity, the applied linguistic measures of
low reliability and the ambiguity in general use of adjusted and/or chronological
age. These unsolved issues still produce highly-debated questions both from the point
of the clinical practice and research.Due to the continuous development
of preterm infants' medical care the importance of those studies are increasing which
put larger emphasis on more qualitative examinations oflanguage disorders compared
to what is known nowadays.The expected effects of all the results
of relevant studies could produce a remarkable influence on clinical practice and
provide new opportunity for the earlier identification of developmental language disorders.
Furthermore, they could contribute to the development of effective, early facilitation
of language development in preventive programs.
