Felsőoktatás a COVID-19 szorításában: 10 nap alatt 10 év?

A COVID-19 járvány a 2020. év elején érte el az európai országokat, minek következményeképpen 2020. március közepén a magyar felsőoktatás is átállt az ún. „nem jelenléti oktatás”-ra. Ez a kötelező érvényű utasítás lényegében egy digitális alapokon nyugvó és online segédeszközök segítségével végzett home office munkavégzés (ügyvitel, oktatás, vizsgáztatás, felvételiztetés stb.) bevezetését jelentette. 10 nap átmeneti időszakos felkészüléssel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatói/kutatói, illetve adminisztratív dolgozói és hallgatói számára. Olybá tűnt, mintha a vírus által keltett kényszer miatt – kis túlzással – 10 nap alatt 10 évet ugrott volna előre a digitális oktatás területén a felsőoktatási szféra, ami azonban természetesen igen felületes, de elemzést kínáló észlelés. Jelen tanulmány a PTE-n ezidőszakban végzett primer kérdőíves felméréséből származó adatbázis eredményeinek egy részét osztja meg az olvasóval, mely vizsgálat tárgyává teszi az oktató/ kutató és adminisztratív dolgozói állomány alkalmazkodási erőfeszítéseit, különös tekintettel a szervezeti kommunikációs területre. Higher education in the grip of COVID-19: 10 years in 10 days? – Quick report on the effects of the digital switchhover at work at the University of Pécs The epidemic of COVID-19 reached European countries at the beginning of 2020, as a result of which in the middle of March 2020 the Hungarian higher education also switched to the method of so-called „non-attendance teaching”. This binding instrucSzerzőink/ Authors Civil Szemle Különszám 2020 201 tion essentially meant the introduction of a digital-based and online tool for home office work (administration, education, examinations, preliminary, etc.) with a 10-day transition period of preparation for the University of Pécs (UP) faculty / researchers and administrative staff and for its students. It seemed as if, due to the compulsion caused by the virus, the higher education sphere had leap forward 10 years in 10 days in the field of digital education, which, of course, seems to be a very superficial but exciting finding. The present study shows some of the results of the research carried out at the UP during this period, which focuses on the topic of the organizational communication of the lecturers and the administrative staff.