Az egyik alapvető emberi hajtóerő, hogy mind szeretnénk tartozni valahová: egy közösséghez,
csoporthoz, vagy akár egy másik emberhez. Elég csak ötven évre visszatekintenünk ahhoz,
hogy hatalmas változást vegyünk észre abban, hogyan kommunikálunk egymással. A
papíralapú, az országot napok alatt átszelő levelektől eljutottunk az azonnali üzenetküldés
világába. A technológiai fejlődés alapjaiban rengette meg kommunikációs szokásainkat.
Napjaink kommunikációs színterei közül kiemelkednek a közösségi média platformok
(Facebook, Instagram, Twitter, stb), melyek lassan egy „párhuzamos valóságként” szövik
be
mindennapjainkat. Hatványozottan igaz mindez, ha a késői Y generáció tagjairól beszélünk,
vagy ha a digitális világba belecseperedő Z generációt nézzük. Hozzájuk kapcsolódik
a FoMO
jelensége is, ami nem más, mint egyfajta szorongás, félelem attól, hogy kimaradnak
valamiből.
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelmet
(FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jólét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív
eszközökkel. Hipotézisünk szerint a FoMO indirekt módon, de hozzájárul a szociális
kapcsolatok építéséhez, a közösségi média használat fokozása révén. Szakirodalmi forrásokra
alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a
Z generációs
magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét,
FoMO szintjüket és általános pszichológiai jólétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO ösztönző erőként
hathat és a fokozott közösségi média használat által, közvetve, de elősegítheti az
újabb
kapcsolatok kialakulását. Az erősebb kapcsolati háló pedig pozitívan hat a fiatalok
pszichológiai jólétére.
Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb
megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs
kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa. Mivel a Z generáció egyre nagyobb
százalékban képviselteti magát a munkahelyeken, ezért társas kapcsolataik, motivációik
megismerése és az általános jóllétükre ható tényezők szervezeti szempontból is kiemelkedő
jelentőséggel bírnak.
