Bevezetés: A zsírmáj kialakulhat betegségek, műtétek, gyógyszerek, éhezés vagy túlzott
mértékű alkoholfogyasztás következtében, de a helytelen táplálkozást, a zsírbő és
rostszegény étkezést tartják az elsődleges oknak. A nem alkoholos zsírmájbetegség
a lakosság 20–30%-át érintheti. A táplálkozási eredetű zsírmájat korai stádiumban
általában szövődménymentes májkárosodásnak írják le. Célkitűzés: Kutatásaink célja
a zsírdús táplálkozás bél–máj tengelyre gyakorolt hatásának a feltérképezése volt.
Módszerek: Rutinlaboratóriumi, analitikai és szövettani módszerekkel patkányokban
vizsgáltuk a bél és a máj redox- paramétereit, valamint a máj zsírsavösszetételét
és elemtartalmát. Eredmények: A máj elzsírosodása során a vérszérumban mérhető májenzim-
és metabolitértékek eltérései mellett a redox-homeosztázis mutatóiban is szignifikáns
változások igazolódtak. Változás volt kimutatható a májban, a vérben és a belekben.
A máj elzsírosodásának folyamata együtt jár a transzmetiláló képesség csökkenésével.
Megváltozott a zsírsavösszetétel és a fémion-homeosztázis is a májban. Szövettani
vizsgálatoknál a májlobulusok centrális részén a hepatocyták megduzzadtak, bennük
zsírcseppek láthatók, piknotikus sejtmagok alakultak ki, ami a zsíros elfajulásra
jellemző. A vékony- és vastagbél enterocytái sérültek, helyenként lelökődtek a felszínről,
és gyulladásos reakciók figyelhetők meg a nyálkahártyában. Következtetés: Eredményeink
alapján leszögezhető, hogy a zsírdús diéta okozta steatosis már korai stádiumban sem
tekinthető egyszerűen reverzibilis változásnak, mert a változások kedvezőtlenül befolyásolják
az egész szervezet redox-homeosztázisát, és egyben alapját képezhetik súlyos szív-
és metabolikus betegségeknek, valamint siettethetik a gastrointestinalis tumorok kialakulását.
