A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összefüggései a személyiségvonásokkal,
a szelf-re...(PD 128332) Támogató: NKFIH
Elméleti háttér: A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a
saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási
és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született,
de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg. Cél:
Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális
komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú
Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire–Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése
a hazai tesztállományba. Módszerek: A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális
populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak
körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel
összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú
érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív
Tapasztalatok Skála) is feltártuk. Eredmények: A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n
= 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés
az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját
bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a karmoláshoz
és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb
az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke.
Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja
a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők
szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz
képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb
disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással
(F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar
nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő
önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók
megalapozását támogathatja.
Kulcsszavak: nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés; Kezelésközpontú Önsértés
Kérdőív; kérdőív-adaptáció; pszichometriai jellemzők; javítóintézeti minta