Az utóbbi évtizedekben fokozódó jelleggel tapasztalható szélsőséges klimatikus jellemzők
megjelenése, az egyre forróbb és szárazabb nyarak, a szélsőséges hőmérséklet és csapadék
előfordulása kedvezőtlenül befolyásolják a faállományaink állapotát. A klímaváltozással
kapcsolatban készült előrejelzések arra utalnak, hogy a rövidtávú hatások elsősorban
a termőréteg vízháztartási viszonyainak változásán keresztül érvényesülnek a talajhasználatra
és a primer biomassza termelésre. A csökkenő termőképesség valódi problémaként jelentkezik
a faanyagtermesztésben is, csökkentve a termelés minőségi és mennyiségi paramétereit,
az ágazat termelésbiztonságát. Az ültetvényszerűen termesztett fafajaink esetében
a minőségi faalapanyag előállítása érdekében lényeges kérdés a változó környezeti
feltételekhez legjobban illeszkedő optimális ültetési hálózat meghatározása. Hazánk
legelterjedtebb honosított fafaja a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.). Népszerűségét
nagy termőhelyi potenciáljának, talajvédelemben betöltött szerepének (defláció, erózió
elleni védelem), fájának sokféle hasznosítási lehetőségének (szerszámfa, tűzifa, szőlőkaró,
bútoripar), nagy vitalitásának, kiváló vegetatív felújuló tulajdonságának, szabad
N-megkötő képességének, továbbá nagy mennyiségű és kiváló minőségű mézének köszönheti.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű
Fatermesztési Osztálya, a Debrecen 17 E erdőrészletben létrehozott egy akác hálózati
kísérletet 2007-ben. A vizsgálat célja, hogy a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. által
legnagyobb területen ültetett akácfajta (nyírségi kommersz akác) milyen ültetési hálózatban
eredményezi a legnagyobb dendromassza produkciót, illetve ezzel együtt melyik hálózat
adja a legjobb minőségű ipari alapanyagot, figyelembe véve, hogy a kísérletet gyenge
termőképességű, szélsőségesen száraz termőhelyen létesítették, amely emiatt fokozottabban
érzékeny a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira. Az állományvizsgálatok hagyományos
módszerrel – teljes fás felvétel – az összes faegyed adatainak a felvételezését jelentik,
amely nagyon munkaigényes, a nagy kísérleti területből kifolyólag több kutató számára,
több napig tartó munkafolyamat. Olyan megoldást keresünk, amellyel rövid idő alatt
megfelelő pontosságú információt kaphatunk az egyes hálózatok dendromassza produkciójáról.
Kidolgozásunk alatt áll egy térinformatikai felvételezési metodika, amellyel ki szeretnénk
váltani a nagy munkaigényes, hagyományos állományvizsgálati módszereket.
