[Háttér - A terápiás lehetőségek javulásával párhuzamosan egyre nagyobb figyelem
irányul a hepatitis C-fertőzéshez (HCF) társuló neurokognitív tünetekre. Miközben
a HCF-hez társuló neurokognitív tünetek gyakran szubklinikusak maradnak, a betegek
életminőségét és munkaképességét mégis befolyásolhatják. Célkitűzés - A vizsgálat
célja HCF-betegek neurokognitív funkcióinak felmérése, a betegséggel kapcsolatos változók
és a neurokognitív tünetek összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek - A vizsgálat
2013. január 1. és 2015. december 31. között zajlott. Minden HCF-beteg, aki az Egyesített
Szent István és Szent László Kórház Hepatológiai Ambulanciáján megjelent, megfelelt
a bevonási kritériumoknak, és ha önként vállalta a vizsgálatban való részvételt,
bevonásra került. A vizsgált személyek szociodemográfiai adatai és kórelőzményük
egy adatgyűjtő kérdőíven került rögzítésre. A depressziós tünetek felmérése a 21 kérdéses
Beck Depressziós Kérdőív használatával történt. A neuropszichológiai funkciókat hat
különféle számítógépes teszttel mértük fel. Eredmények - Hatvan beteg vett részt a
vizsgálatban. A normálpopuláció eredményeivel összehasonlítva a vizsgálat alanyai
több neurokognitív tesztben is alacsonyabb színvonalon teljesítettek. A neuropszichológiai
teljesítmény korrelált az életkorral, a nemmel, a HCF diagnózisának felállítása óta
eltelt idővel, a Fibroscan-eredménnyel és a korábbi antivirális kezelések számával.
Következtetések - A vizsgálat fő megállapítása az, hogy a HCF-betegek neuropszichológiai
teljesítménye a normálpopuláció eredményeitől elmarad a vizuomotoros, a vizuospaciális
és az exekutív funkciókban, továbbá a reakcióidő és a munkamemória területén. Az exekutív
funkciók romlása és a reakcióidő megnyúlása jelezték legérzékenyebben a betegség fennállási
idejének hosszát és súlyosságát. Ezen funkciók romlása a munkateljesítményre általában,
bizonyos munkakörökben pedig kifejezetten negatív hatással bír.]
