Az oktatás és szakképzés szerepe a vállalati (és nemzetgazdasági) versenyképesség növelésében

A gaz­da­ság élén­kí­té­se szem­pont­já­ból el­en­ged­he­tet­len a kö­zép­fo­kú és fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ku­ta­tás-fej­lesz­té­si tel­je­sít­mé­nyé­nek fo­ko­zá­sa, amely át­té­te­le­sen hoz­zá­já­rul a for­pro­fit és non­pro­fit szfé­ra tel­je­sít­mé­nyé­nek ja­vu­lá­sá­hoz, vég­ered­mény­ben a nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­tű tel­je­sít­mény (GDP) nö­ve­lé­sé­hez. Vé­le­mé­nyünk sze­rint ér­de­mes fog­lal­koz­ni az ok­ta­tás és ver­seny­ké­pes­ség re­gi­o­ná­lis szin­tű vizs­gá­la­tá­val is. A ma­gyar gaz­da­ság tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­re irá­nyu­ló stra­té­gi­ai cél­ki­tű­zé­sek meg­va­ló­sí­tá­sa ér­de­ké­ben a jö­vő­ben ki­emelt fi­gyel­met kell for­dí­ta­ni a ku­ta­tás-fej­lesz­té­si te­vé­keny­ség vi­dé­ki tér­sé­gek­ben meg­va­ló­su­ló fej­lesz­té­sé­re. A nem­zet­gaz­da­sá­gi ver­seny­ké­pes­ség a re­gi­o­ná­lis ver­seny­ké­pes­ség szin­té­zi­se­ként ér­tel­mez­he­tő. A szak­kép­zés tel­jes rend­sze­ré­nek, struk­tu­rá­lis, mód­szer­ta­ni és fi­nan­szí­ro­zá­si hát­te­ré­nek új­ra­gon­do­lá­sá­ra, a nem­zet­kö­zi „best prac­ti­ce”-ek hazai adap­tá­lá­sá­ra szük­ség van, nem­csak a le­sza­kadt és el­ma­radt te­rü­le­tek fel­zár­kóz­ta­tá­sa, hanem ezen ke­resz­tül a nem­zet­gaz­da­sá­gi szin­tű ver­seny­ké­pes­ség fo­ko­zá­sa okán is. Ma­gyar­or­szág in­no­vá­ci­ós rend­sze­rét vizs­gál­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a WEF által vizs­gált in­di­ká­to­rok alap­ján az or­szág el­ma­radt az uniós át­lag­tól. A vál­la­la­tok in­no­vá­ci­ós ka­pa­ci­tá­sa na­gyon gyen­ge, a leg­több cég még min­dig az olcsó mun­ka­erő­re építi a ter­me­lé­sét, és nem tud vagy nem akar in­no­vál­ni. Annak ér­de­ké­ben azon­ban, hogy a ma­gyar gaz­da­ság a tu­dás­ala­pú tár­sa­dal­mak közé ke­rül­jön a jö­vő­ben, az ok­ta­tás és az in­no­vá­ció te­rü­le­te­in je­len­tős be­fek­te­tés­re (pénz­ügyi be­fek­te­tés­re és szem­lé­let­vál­tás­ra) van szük­ség. Inc­re­a­sing the re­se­arch-and-de­ve­lop­ment out­put of se­con­dary and ter­ti­ary edu­ca­ti­o­nal ins­ti­tu­tions is in­dis­pens­ab­le for bo­ost­ing the eco­nomy. In­di­rectly, it also cont­ri­bu­tes to imp­ro­ve­ment in the comp­le­te per­for­mance of the pro­fit-mak­ing and non-pro­fit sec­tors, and ul­ti­ma­tely to inc­re­a­se in the na­ti­o­nal out­put (GDP). In our opin­ion edu­ca­ti­on and com­pe­ti­ti­ve­ness are also worth studying on a re­gi­o­nal level. In order to imp­le­ment the strategic ob­jec­ti­ves aimed at imp­ro­ving the per­for­mance of the Hun­ga­ri­an eco­nomy, spe­ci­al at­tent­ion will need to be paid in the fu­tu­re to the de­ve­lop­ment of re­se­arch and de­ve­lop­ment in rural areas. A me­aning­ful in­terp­re­ta­ti­on of the com­pe­ti­ti­ve­ness of the na­ti­o­nal eco­nomy may be given as a synt­he­sis of com­pe­ti­ti­ve­ness in the re­gions. In ad­di­ti­on to clo­sing the gap in areas that have drop­ped be­hind and are back­ward, the comp­le­te sys­tem of vo­ca­ti­o­nal train­ing needs to be re­cons­idered, inc­lu­ding its struc­tu­re, met­ho­do­logy and fi­nanc­ing, and the in­ter­na­ti­o­nal best prac­ti­ces sho­uld be adop­ted, in order to imp­ro­ve com­pe­ti­ti­ve­ness on the level of the na­ti­o­nal eco­nomy. An analy­sis of Hun­gary’s in­no­va­ti­on sys­tem sug­gests that based on the in­di­ca­tors exa­mi­ned by WEF, the count­ry is be­hind the EU aver­age. Com­pa­ni­es’ in­no­va­ti­on ca­pa­ci­ti­es are ext­remely weak, most com­pa­ni­es still rely on cheap la­bour for pro­duc­ti­on, and are in­cap­ab­le of or do not want to in­no­va­te. In order to raise the Hun­ga­ri­an eco­nomy among know­ledge-bas­ed so­ci­eti­es in the fu­tu­re, cons­ide­rab­le in­vestment (both fi­nan­cial in­vestment and a chan­ge of pers­pec­tive) is ne­e­ded in edu­ca­ti­on and in­no­va­ti­on.