A számszerűsített felszínborítás-változás módszertani kérdései

Szabó, Szilárd [Szabó, Szilárd (Földtudomány), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Bertalan, László [Bertalan, László (Geoinformatika, G...), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Varga, Orsolya Gyöngyi [Varga, Orsolya Gyöngyi (Geoinformatika, G...), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Novák, Tibor József [Novák, Tibor József (földtudományok), szerző] Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék (DE / TTK / FoldtI)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3104071
    A tájváltozás vizsgálatának feltárása a tájanalízis egyik fontos feladata, mert ennek segítségével azonosíthatjuk a változások irányát és a tájban zajló tájökológiai folyamatokat. Munkánkban több kvantitatív összehasonlító módszert vizsgáltunk meg kifejezetten módszertani szempontból a Felső-Hegyköz példáján. Célunk az volt, hogy egy olyan területen, ahol a változások nem egyértelműen mutatnak valamilyen irányba, milyen hatékonyan használhatók a térbeli és tematikus hibákat eltérően kezelő kereszttabulációs, fuzzy halmazos megközelítésen, valamint a tájmetriai adatok statisztikai feldolgozásán alapuló módszerek. Négy időpont légifelvételeit dolgoztuk fel (1952. 1971, 1988, 2005) és szkennelés, valamint ortorektifikáció után ArcGIS 10.3-ban vektorizáltuk a homogén felszínborítási foltokat. A feldolgozást részben vektoros (ArcGIS vLATE plugin), részben raszteres környezetben (Idrisi, Map Comparison Toolkit, 10 m- es geometriai felbontással) végeztük el. Az egyes megközelítések eltérő eredményt adtak, de a végeredmény mégis azt a következtetést engedte levonni, hogy a változások minden módszer alapján kismértékűek voltak. Ezt az egybecsengő eredményt annak ellenére kaptuk, hogy az archív légifotók ortorektifikációja a felszíni azonosító pontok hiánya (pl. nagy területű homogén erdők) miatt helyenként akár 100 méteres hibát is tartalmazott. A kereszttabuláció csak a térképi pixelek abszolút helyzetét veszi figyelembe, a fuzzy halmazos megközelítésben definiálhatunk egy potenciális hibát a vetületbe illesztéshez, a tájmetriai megközelítés viszont objektum alapon nyugszik. Ha az objektumokat vesszük a statisztikai minta adatainak, akkor nemcsak a változás nagyságát, hanem hipotézistesztekkel és a hozzájuk tartozó effektus nagyságával a valószínűségeket is meg tudjuk határozni. E módszer további előnye, hogy többváltozós módszereket is használhatunk az elemzéshez és a megjelenítéshez. Az előadásban ezek a módszerek és az általuk feltárható eredmények kerülnek bemutatásra.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-13 08:40