Recens kanyarulatfejlődés és a hidrológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a Sajó hazai szakaszán

Bertalan, László [Bertalan, László (Geoinformatika, G...), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Szabó, Gergely [Szabó, Gergely (Természetföldrajz), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Kovács, Zoltán [Kovács, Zoltán (geográfia), szerző] Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék (DE / TTK / FoldtI); Szabó, Szilárd

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3104069
    Vizsgálataink során a meder- ill. kanyarulatfejlődés térbeli- időbeli változását elemeztük a Sajó magyarországi szakaszán. Az 1952–2011. közötti időszakra vonatkozó elemzéseink adatbázisait archív légifotók, topográfiai térképek és digitális ortofotók képezték, melyeken térinformatikai eszközökkel vektorizáltuk a középvízi meder-éleket. A morfometriai mutatók elemzéseivel feltártuk a legintenzívebb oldalazó eróziós rátával rendelkező szakaszokat, melyek helyszínein 2014-től kezdve rendszeres terepi vizsgálatokat is végeztünk. Drónok és geodéziai műszerek segítségével ortofotókat és digitális felszínmodelleket készítettünk, melyek segítségével az erodált anyagmennyiségeket is meghatároztuk a vizsgált időpontok között. A kanyarulatfejlődést egyaránt antropogén és természetes tényezők befolyásolják, s jóllehet a Sajó mentén csekély a kanyarulatok és szakaszok szabályozottságának mértéke, nem azonosíthatjuk kizárólag természetes folyamatok által irányítottan fejlődő folyónak. Jelen tanulmánynak nem célja az antropogén eredetű mederrendezési és árvízvédelmi beavatkozások hatásának vizsgálata, a recens mederfejlődés mechanizmusainak értelmezéséhez előbb fel kellett tárnunk a folyó hidrológiai sajátosságait. A hidrológiai elemzésekhez a vízállás, vízhozam-adatokat a morfometriai elemzések kezdetéhez igazodva 1950-től kiindulva gyűjtöttük az ÉMVIZIG és a Vízrajzi Évkönyvek adatbázisát felhasználva. Számításaink során többek között meghatároztuk a mederkitöltő vízhozamot meghaladó időszakok számát, a vízállás-gyakorisági görbéket, a vízhozam-tartóssági összefüggéseket. Célunk az volt, hogy kapcsolatot keressünk a mederfejlődés térbeli-időbeli tendenciái és a vízmércéken rögzített adatokból megállapítható hidrológiai folyamatok között.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-03 23:29