A biogáz-hasznosítás potenciáljának meghatározása térinformatikai módszerekkel Komárom-Esztergom megyében

BUDAI, EDINA; HARMAT, ÁDÁM [Harmat, Ádám (Energiagazdálkodás), szerző]; MUNKÁCSY, BÉLA [Munkácsy, Béla (Környezetgazdálkodás), szerző]; HORVÁTH, GERGELY [Horváth, Gergely (Földrajz), szerző]; CSÜLLÖG, GÁBOR [Csüllög, Gábor (Földtudományok), szerző]; TAMÁS, LÁSZLÓ [Tamás, László István (Földtudomány, Táj...), szerző]; SZABÓ, MÁRIA [Szabó, Mária Ottilia (környezettudomány...), szerző]

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3103726
    A biogáz hasznosítása egyre nagyobb szerepet tölt be Európa villamosenergia-termelésében és hőenergia-előállításában. Hivatalos statisztikai adatok alapján 2005-2014 között közel négyszeresére nőtt a felhasználás. Ezzel szemben Magyarország a biogáz hasznosítása szempontjából a sereghajtók közé tartozik Európában, 2014-ben mindössze 0,5%-kal részesedett az EU-ban előállított biogázból. A biogáz-hasznosítás növelésének első lépése a potenciálok felmérése kell, hogy legyen. Számos kalkuláció történt már a biogáz-hasznosítás hazai potenciáljára vonatkozóan (pl. Marosvölgyi B. 2004, Bai A. 2007, Szunyogi I., 2008), amelyek jellemzője, hogy lényegében térbeli dimenzió nélküli technikai potenciálok. Jelen kutatás célja az állati trágyából, a szennyvíziszapból és a növényi melléktermékekből származó biogáz-hasznosítás lehetőségének térbeli feltérképezése Komárom-Esztergom megyében. Statisztikai adatok alapján térinformatikai adatbázist építettük fel a három fő forráscsoportból származó, környezetileg fenntartható biogáz mennyiségére vonatkozóan, majd azt kiegészítettük a termelés és felhasználás technikai kritériumaival. Így egy meglehetősen pontos képet kaptunk arról, hogy Komárom- Esztergom megyében hol, milyen forrásokból mekkora kapacitású biogáz-termelés lehetséges
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-13 08:39