Írást segítő és gátló tényezők egyetemi hallgatók körében

Tanulmányunkban egyetemista diákok írásfelfogásának méréséről, illetve az írást serkentő és gátló tényezők közötti összefüggések feltárásáról számolunk be. Arra kerestük a választ, hogy a hallgatók hogyan vélekednek önmagukra tekintve írói szerepben az írást elősegítő és gátló tényezőkről: a tudásalkotásról, mások szerepéről, a produktivitásról, perfekcionizmusról, a halogatásról és az elakadásról. Vizsgálatunk kutatásalapú tanulásra tervezett kurzusokon részt vett másodéves bölcsészhallgatók (N=308) körében zajlott; feladataik közé tartozott egy rövid, tudományos szöveg (kutatási terv) létrehozása közösen vagy egyénileg szakirodalmi források felhasználásával. A hallgatói írásfelfogás mérésére nemzetközi folyóiratban publikált, standardizált és bevizsgált mérőeszközt alkalmaztunk (hat tényezőt mért ötfokú Likert skálán). A megkérdezettek körében arányaiban többen voltak azok, akik fontosnak tartják, hogy társaik véleményezzék szövegüket, és olvasóik megértsék azt. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy nem foglalkoznak rendszeresen írással; vannak viszont, akik önmagukat produktívnak, rendszeresen írónak tekintik. A perfekcionizmus tekintetében a hallgatók mintegy fele bátran leírja gondolatait, kevésbé tartva attól, mit gondolnak mások a leírt gondolataikról. A megkérdezettek nagy része halogat saját elmondása szerint, kevesebben, akik nem halogatják az írást. Azok körében, akik az elakadás kérdéseire válaszoltak, többen vannak, akiknek nincsenek korábbi negatív írástapasztalatuk. Kicsit többen vannak azok, akiknek saját bevallásuk szerint nem okoz gondot az írásbeli önkifejezés. A szövegalkotást segítő és gátló tényezők megismerése és figyelembevétele mind a tanulók, mind az oktatók számára hasznos lehet: hozzájárulhat a tanulási-tanítási helyzet és élmény javításához, emellett a folyamatosság segítése, a halogatás és az elakadás oldása csökkentheti a lemorzsolódást is. További vizsgálatokra van azonban szükség ahhoz, hogy az egyes tényezők közötti összefüggésekről pontosabb képet kapjunk; a szövegalkotás folyamatossága mellett a szövegminőségre vonatkozó vizsgálatok is fontosak.