A hazai egészségpénztárak tőkéjének vizsgálata - a nullaközeli kamatlábak világában

Tóth, Balázs [Tóth, Balázs (számvitel, közpén...), szerző] Számviteli Szakcsoport (SZTE / GTK / PNGKI); Csiki, Máté [Csiki, Máté (monetáris politika ), szerző] Pénzügytani Szakcsoport (SZTE / GTK / PNGKI); Kiss, Gábor Dávid [Kiss, Gábor Dávid (közgazdaságtan), szerző] Pénzügytani Szakcsoport (SZTE / GTK / PNGKI)

Magyar és Angol nyelvű Tudományos Szakcikk (Folyóiratcikk)
Megjelent: PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 0031-496X 64 (4) pp. 499-521 2019
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • Orientalisztikai Tudományos Bizottság: A
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: B
  • Regionális Tudományok Bizottsága: C
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: C
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C
Azonosítók
Szakterületek:
    A demográfiai, szociális és technológiai változásokkal párhuzamosan az állami egészségügyi rendszerre összpontosuló terhek növekedésével a központi költségvetés egészségügyi közkiadásainak növekedése mellett egyre nagyobb teret nyernek a magánkiadások. Az egészségpénztári rendszer az egészségügyi finanszírozás és a hosszú távú pénzügyi tervezés tekintetében kiemelt fontossággal bír. Azonban a 2010-es években kimerültek a taglétszám, a befizetések és így a felhalmozott tőke növekedése mögött álló tartalékok. Tanulmányunkban vektor autoregressziós modell segítségével, három specifikációval – belső-, tőkepiaci-, és egészségügyi folyamatok mentén – vizsgáltuk az egészségpénztárak tőkéjére ható tényezőket. A minta az 1998 és 2018 közötti időszakra terjed ki, az éves gyakoriságú adatok valamennyi egészségpénztárat magába foglalják. A specifikus modellek szerint a taglétszám, a kötvénypiaci hozamok és a várható élettartam pozitív hatást generál az egészségpénztárak tőkefelhalmozására, ellenben az elérhető információk akár csökkenthetik is a befektetési kedvet.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-15 05:14