A magyarországi törpefalvak népességszám-változásainak vizsgálata különös tekintettel a kihalás szélén álló településekre

Makra, Zsófia [Ilcsikné Makra, Zsófia (Társadalomföldrajz), szerző] Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék (SZTE / TTIK / FFI)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Magyarország településállományának legsérülékenyebb elemei az aprófalvak, melyek száma az elmúlt évtizedek során folyamatosan emelkedik, ugyanakkor népességük drasztikus mértékben csökken. A településföldrajz egyik kiemelt témája az aprófalvak népesedésének, problémáinak, hátrányos helyzetének, eltűnésének vizsgálata. Különösen égető problémának tekinthető az aprófalvak népességének drasztikus csökkenése, elsősorban az elöregedés és az elvándorlás miatt, melyből következően mára számos aprófalu a kihalás szélére sodródott. Mindezeknek megfelelően érdemes vizsgálni azokat a településeket, melyek 20. század folyamán valamikor közigazgatásilag önálló státusszal rendelkeztek, és népességük 1910 és 2011 között 250 fő alácsökkent. Közöttük jelenleg is közigazgatásilag önálló falvak és ma már egyéb belterületként vagy külterületként nyilvántartott településrészek is találhatóak. Ebben kategóriában vannak olyan települések,melyek mára már fizikailag is megsemmisültek, vannak végletesen pusztuló, vagy alighogy vegetáló törpefalvak, miközben funkcionálisan vagy népességileg megújulók is, sőt olyanokat is megtalálhatunk körükben, melyek ma az ország leggazdagabb, vagy leggyorsabban fejlődő falvai közé tartoznak. A vizsgálat elemei olyan települések, melyek az 1910 és 2011 közötti népszámlálások idején valaha közigazgatási önállósággal rendelkeztek (közel 4 ezer), melyek közül kiválasztottam azokat, amelyek lakosságszáma ez időtartam alatt valamely időpontban 250 fő alá csökkent. A munkám során ezeket a falvakat gyűjtöttem össze, elemenként megvizsgáltam és az érintett időtávon egybegyűjtöttem a nép-számlálási népességi adataikat. Különös nehézséget jelentett azon települések népességi adatbázisának összeállítása, amelyek ma már nem önállóak közigazgatásilag. Köztük sok ma már egy másik településközponti belterületének része, ezekre adatok gyűjtése nem lehetséges. Szintén ki kellett szűrni azokat a településeket is, amelyek népessége volt ugyan 250 fő alatt 1910-2011 között néhány népszámlálásesetén, de sohasem csökkent az alá a népességszámuk ezen időtávon.Az így kialakult adatbázis 652 elemből áll, mely településekre jellemző demográfiai folyamatok alapján,tipizálom és klaszterelemzést végzek rajtuk a különböző népességszám-változások időintervallumait változókként tekintve. Ezen klaszter-elemzés szerint összefüggéseket keresek az adatbázisban szereplőtörpefalvak földrajzi elhelyezkedése, a közigazgatási önállósága elvesztése és a mérete között
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-08-13 08:14