Termelés és innováció – tanulságok a hazai iparpolitika számára

Vasvári, Tamás [Vasvári, Tamás (Közgazdaságtudomány), szerző] Gazdaságtudományi Kiválósági Központ (PTE / KTK); Danka, Sándor [Danka, Sándor (PhD Közgazdaságtu...), szerző] Kvantitatív Menedzsment Intézet (PTE / KTK); Hauck, Zsuzsanna [Hauck, Zsuzsanna (Termelésmenedzsment), szerző] Kvantitatív Menedzsment Intézet (PTE / KTK)

Magyar nyelvű Tudományos Szakcikk (Folyóiratcikk)
Megjelent: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 0023-4346 66 (10) pp. 1031-1055 2019
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A hazai
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: A hazai
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: A hazai
  • Politikatudományi Bizottság: A hazai
  • Regionális Tudományok Bizottsága: A hazai
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: A hazai
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C hazai
Azonosítók
Az innovációs feladatok gyártástól való elválasztása az innovációs képesség csökkenéséhez, illetve a közösségi termelési képességek leépüléséhez vezet. Ezzel párhuzamosan a kiszervezésre szerződött vállalatok a termelés növelése mellett egyre magasabb hozzáadott értékű feladatok ellátását szerezhetik meg. A termelési tapasztalat nemcsak növelheti a termelékenységet, de javíthatja az innovációs képességeket is. E gondolatmenet az innováció evolucionista megközelítésébe illeszkedik, amely – szemben a főáram jellemzően K+ F-re összpontosító megközelítésével – a tanulás és az interakciók szerepét hangsúlyozza az innovációs teljesítményben. Cikkünk a termelés és innováció kapcsolatának szemszögéből vizsgálja a magyar gazdaságot. Fő következtetésünk, hogy a gazdaságpolitikának az állami K+ F-kiadások növelése mellett a termelésből eredő – jelenleg alacsony szintű – tovagyűrűző hatásokra kell koncentrálnia, ugyanis a többnyire elszigetelten működő külföldi tulajdonú vállalatok súlya mind a feldolgozóiparban, mind a vállalati K+ F-ben jelentős, miközben a hazai vállalati szereplők abszorpciós képessége gyenge: egyes szektorokban hiányoznak a hazai szereplők, valamint azok a nemzeti bajnokok, amelyeknél méretükből és technológiai színvonalukból adódóan a pozitív hatások lecsapódhatnának. A termelés externális hatásainak élénkítéséhez olyan befektetéseket kell ösztönözni, amelyek esetében vannak meghatározó iparági szereplők. Az innovációs képességek fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel a verseny, ezért állami vagy államhoz közeli vállalatok ezt az űrt nem képesek betölteni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L33, L50, M11.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2021-12-08 04:23