Duna Aréna
A magyarországi uszodák felújítása, modernizálása, a meglévő vízfelületek növelése
régóta fennálló, jogos igény volt a sportolók és az úszást kedvelő nagyközönség részéről.
A beruházások gazdaságossági és ésszerűségi szempontok alapján a 2017-es budapesti
FINA világbajnoksághoz köthető fejlesztésekkel egy időben kerültek megvalósításra.
A magyar főváros, Budapest eredetileg a 2021-es FINA világbajnokság rendezési jogát
nyerte el még 2013-ban, ám a korábban kijelölt vb-helyszín, a mexikói Guadalajara
2015 márciusában váratlanul visszalépett a rendezéstől. Budapest ekkor a magyar kormánnyal
közösen vállalta, hogy az eredetileg tervezettnél négy évvel korábban, már 2017-ben
megrendezi az eseményt. Így, míg a korábbi pályázóknak hét-nyolc évük volt az előkészületekre,
Magyarországnak összesen két év állt a rendelkezésére, hogy felkészüljön a vb-re,
felépítse a versenyarénát, elvégezze a kapcsolódó beruházásokat.
A Duna Aréna volt a FINA világbajnokság budapesti események központi épülete. Az építmény
Budapest északi kapujában a Duna parton helyezkedik el, kiválóan megközelíthető autóbusszal,
villamossal és a közeli metróval, valamint hajón, kerékpárral és gyalogosan a Margitsziget
és a belváros irányából.
A létesítmény megfelel a jelenlegi legkorszerűbb FINA és IOC sportszakmai elvárásoknak.
A professzionális versenysport mellett várja a városi nagyközönséget is a gyermekektől
az idős korosztályig bezárólag.
„Nem a világbajnokság miatt építettük a Duna Arénát, pusztán egy világversenyért tilos
lett volna egy ekkora beruházást végrehajtani. Azért építettük meg, mert ez hosszútávon
jó Budapestnek, jó az angyalföldieknek, jó az újpestieknek” - mondta a beruházást
irányító Fürjes Balázs kormánybiztos, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért
felelős államtitkár.
Mivel az arénának kétféle – verseny és normál – üzemmódban is működnie kell, az épület
megfogalmazásában a legfontosabb az volt, hogy letegyük azokat a térbeli alapokat,
amelyek kibírják a változásokat – mondta Ferencz Marcel, az Aréna szerző-tervezője.
Ehhez a már az ősi kultúrákban is működő kilencosztatú tér alapstruktúráját választottuk.
A főcsarnok nagy belmagassága akár tíz sorral több nézőt is befogadhat, vagyis komoly
tértartalékot terveztünk, aminek hatása volt a léptékre is. A homlokzat sávossága
vizuálisan összefogja és egybekapcsolja a változó magasságú melléktömegeket, a nagy
tartószerkezet pedig funkcionális logikájának megtartásával maradt része a kompozíciónak.
A négy szerkezeti láb szervezi az épület elkülönített forgalmi rendszereit és fűzi
össze a funkciókat. A működésből fakadó, kényszerű tömörséget a látózónába eső felületek
transzparenciájával oldottuk meg. Aki belép, azonnal átlátja a teljes épület működését,
miközben minden irányban kilát a tájra, tömeg és transzparencia így felelnek egymásnak.
A három szintes 25 000m2-es alapépület versenycsarnokában található a 10 pályás 3m
mélységű 50m-es versenymedence és a 21x25m-es 5m mélységű medence ugrótoronnyal, valamint
a hosszoldalakon szimmetrikusan elhelyezett 6000 néző befogadására alkalmas lelátó.
A világverseny idejére ideiglenes épületrészek (3 szintes 25 000 m2 alapterülettel)
épültek,az alapépület versenycsarnokának hosszanti oldalaihoz kapcsolódtak. Az ideiglenes
épületben kaptak helyet a nézők számára kialakított szociális ellátási és vendéglátási
pontok, valamint FINA média, sporttechnológiai és rendezvényszervezői üzemeltetői
helyiségek. Az ideiglenes lelátón összesen további 9000 néző foglalhatott helyet.
Így a bővített épület teljes alapterülete 50 000 m2, befogadóképessége 15 000 fő volt.
„A Duna Aréna a világbajnokság idejére egy 15 ezres ideiglenes lelátószerkezettel
épült meg, amit teljesen felesleges lenne fenntartani a hétköznapokra. Az ideiglenes
lelátót ezért elbontottuk, elemeiből a jövőben parkolóház épül, illetve csarnokok
építésére, tetőszigetelés során hasznosítják újra. A visszabontás befejeződött, a
Duna Arénát 2018 júliusában birtokba vehette a nagyközönség, a létesítmény otthona
a kisiskolások, óvodások úszásoktatásának, illetve edzőbázisa a magyar korosztályos
és felnőtt versenysportnak” – tette hozzá Fürjes Balázs a Duna Aréna átépítése kapcsán.
Átadása óta a Duna Arénában a FINA világbajnokság mellett számos nagyszabású sportversenyt
rendeztek, a létesítmény volt a helyszíne a 2017-es vízilabda Final Six-nek, majd
egy évvel később a férfi vízilabda világliga nyolcas szuperdöntőjének. 2018 júliusában
junior műúszó világbajnokságot, 2018 októberében FINA rövidpályás úszó Világkupát
rendeztek benne. Jövőre junior úszó-világbajnokság és a műúszó Világkupa-sorozat Szuperdöntője
lesz a Duna Arénában, 2020 januárjában itt rendezik vízilabda Európa-bajnokságot,
májusban pedig az úszó kontinensviadal helyszíne lesz az Aréna. Budapest rendezi a
2024-es rövidpályás vb-t, így hét éven belül immár másodszor láthatja vendégül a világ
legjobb úszóit a Duna Arénában.
A Duna Aréna kiemelkedő multifunkcionalitását mutatja, hogy 2018 júniusában az Európai
Úszószövetség (LEN) kongresszusának adott helyet, augusztusban pedig ifjúsági ökölvívó
világbajnokságot rendeztek az épületben.A Duna Arénában kidolgozták azt a technológiát,
amelynek segítségével mindhárom medencét 24 órán belül le lehet fedni. Az épületben
tehát a vizes sportok mellett nagyszabású szárazföldi sportrendezvényeket, de akár
koncertet vagy kiállítást is lehet rendezni a jövőben.
2017 februárjában a 2020-as tokiói olimpia szervezői, miután alaposan körbejárták
az Arénát - látva egyebek között a biztonsági és sportbarát technológiai újdonságokat
-, kijelentették, a Duna Arénát tekintik mintának az ötkarikás játékokra épülő uszodájukhoz.
Az épület hasonló elismerést kapott 2018 januárjában a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságától,
akik a részletes tervezést és kivitelezési módszert értékelve azt mondták, hogy a
Duna Aréna ma a világ legjobb versenyuszodája, és a mintájára szeretnék felépíteni
a párizsi olimpiai uszodát.
