A nemzetgazdaság versenyképességnek számos belső és külső befolyásoló tényezője lehet.
Jelen tanulmány a kormányzati kiadások és a nemzeti versenyképesség közötti hosszú
távú kapcsolatot veszi górcső alá. A visegrádi országok kormányzatainak gazdasági
ügyekre fordított kiadásai és a GCI (global competitiveness index – globális versenyképességi
index), valamint az egy főre jutó nominális munkaerőköltség mint versenyképességi
mutató összefüggéseit panel kointegrációs modell segítségével vizsgálja a szerző a
2001 és 2016 közötti időszakra. Megállapítása, hogy míg a nemzeti versenyképességet
mérő GCI és a gazdasági ügyekre fordított kiadások között nem, az egy főre jutó nominális
munkaerőköltség mutató és a gazdasági ügyekre fordított kiadások között szignifikáns
a hosszú távú kapcsolat. A szabadalmak és a kutatók számával bővített modell eredményei
alapján a visegrádi országok kormányai a technológia- és tudásintenzív ágazatokat
támogatják.
