Bár a humanitárius jognak régóta része a polgári javak, és ezen belül a kulturális
értékek védelme fegyveres konfliktusok idején, a második világháború borzalmai olyan
lökést adtak a nemzetközi szabályozásnak, hogy napjainkra egy sokkal direktebb és
részletesebb jog- és eszközrendszer alakult ki a prevenció érdekében, aminek egyik
legfőbb szereplője az UNESCO. Az ilyen cselekmények megtorlását nemzetközi szinten
elsőként a jugoszláv háborúk során elkövetett mértéktelen pusztítás idézte elő, majd
a Nemzetközi Büntetőbíróságot felállító Római Statútum is a háborús bűntettek közé
sorolja, így biztosítva lehetőséget az egyén nemzetközi felelősségre vonására kulturális
javak, mint az emberiség közös tulajdonának pusztításáért. E tekintetben Bíróság által
2017 szeptemberében elítélt, mali származású Ahmad Al Faqi Al Mahdi ügyében született
döntés precedensértékű lehet. Jelen tanulmány célja bemutatni a nemzetközi közösség
rendelkezésére álló eszközöket a kulturális javak megóvására fegyveres konfliktusok
idején.
