A bankközi likviditási többlet hatása a vállalati és bankközi kamatokra

Varga, János Zoltán [Varga, János Zoltán (Közgazdaságtan), szerző] Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok I... (SZTE / GTK)

Magyar és Angol nyelvű Tudományos Szakcikk (Folyóiratcikk)
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • Orientalisztikai Tudományos Bizottság: A
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: B
  • Regionális Tudományok Bizottsága: C
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: C
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C
Azonosítók
  • MTMT: 3057854
  • SZTE Publicatio: 8844
A bankrendszer likviditási pozíciója alatt a kereskedelmi bankok jegybankkal szembeni nettó követelését értjük. Ha ez a követelés pozitív, akkor a bankrendszer szintjén likviditási többletről, ellenkező esetben likviditási hiányról beszélünk. A tanulmány bemutatja, hogy milyen okok vezethetnek a többlet kialakulásához és milyen hatásai lehetnek a transzmissziós mechanizmusra. Magyarországon – a feltörekvő országokra jellemző módon – tartós likviditási többlettel rendelkezik a bankrendszer, ezért áttekintjük, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a hazai többlet kialakulásában és milyen eszközöket alkalmaz az MNB a többlet kezelésére. Emellett, a szakirodalomban megszokott módon, kointegrációs regresszióval és hibakorrekciós modellekkel teszteljük a magyar adatokon a vállalati hitelkamatok és a bankközi kamatok átárazódását és a likviditási pozíció hatását a kamattranszmissziós mechanizmusra. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált időszakok során (2003. január–2015. augusztus, illetve 2003. január–2008. augusztus) a bankközi többlet növeli a vállalatoktól elvárt kamatprémiumot, ami ellentmond az elméleti modellek megállapításainak. A bankközi kamatokra gyakorolt hatás azonban teljes mértékben egybevág mind a nemzetközi tapasztalatokkal, mind pedig az elmélettel, azaz a növekvő forintlikviditás a bankközi kamatokat lefelé tolja.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSL
2019-09-16 11:03