A BAF kutatási terület földtani-szerkezeti alapvonásai

Horváth, Judit; Hámos, Gábor; Benő, Dávid; Menyhei, László; Sámson, Margit; Szamos, Imre; Halász, Amadé [Halász, Amadé (Földtudomány), szerző]; Konrád, Gyula [Konrád, Gyula (Földtan), szerző]

Magyar nyelvű Tudományos Konferenciaközlemény (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    Szakterületek:
      A nagy aktivitású radioaktív hulladéktárolóhoz kapcsolódó kutatási terület a Nyugat-Mecsekben található, amely a potenciális tárolókőzetnek tekintett Bodai Agyagkő Formáció (BAF) elterjedési területe. A környékbeli fúrások alapján valószínű, hogy a BAF kutatási terület és közvetlen környezetében a Mórágyi Komplexum képződményeire települt az itt ismert permotriász rétegsor, melyet a terület egy részén lefednek a neogén rétegek. A BAF kutatási területet délről a Mecsekalja-zóna határolja. A Hetvehely-Magyarszéki-zóna mentén két fő – a Kővágószőlősi-antiklinálisban és a Goricai-blokkban elhelyezkedő – szerkezeti egységre oszható fel. Az ÉK-DNy csapású törészóna fő törése többnyire lapos síkú feltolódásként jelenik meg a földtani szelvényeken. Az antiklinális fontos szerkezeti eleme az KÉK-NyDNy lefutású Boda-Büdöskúti-zóna, mely bonyolult szerkezete alapján nagy valószínűség szerint ollós vetőként, egymást metsző szerkezeti síkok „fonataként” működött. A goricai területen található a ÉÉK-DDNy-i csapású Bükkösdi-törés, amely mentén vertikális és oldalelmozdulás is történt [25]. Feltételezzük egy jelentős ÉÉNy-DDK-i szerkezeti elem (Korpádi-törés) meglétét is a rendelkezésre álló feltárások és fúrások adatai alapján. Ezek a szerkezeti elemek gyakran bonyolult geometriával és több aktivitási időszakkal rendelkező zónák, melyek működése a kréta időszakban kezdődött. Pontos korolásukhoz és egymáshoz való viszonyuk meghatározásához nem rendelkezünk elegendő adattal.
      Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSL
      2019-09-23 13:23