Városi talajminták toxikus fémtartalmának vizsgálata környezetfizikai módszerekkel XI. kerületében

Karlik, M [Karlik, Máté (Környezetgeokémia...), szerző]

Magyar nyelvű Tudományos Konferenciaközlemény (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3002707
    A mai életvitelünk, életszemléletünk következtében az emberiség nagy része városokba tömörül. A népesség igen nagyszámú kis területre való összpontosítása azon túl, hogy számos gazdasági és társadalmi haszonnal jár, növekszik ez által az esetleges szennyezések, káros hatásoknak kitett populáció létszáma. A népesség védelme érdekében komoly figyelmet kell szentelnünk a különböző egészségügyi és környezet-egészségügyi kockázatoknak. Ezzel biztosítva az emberek azon alapvető jogát, hogy élhető biztonságok környezetben élhessenek. A modern környezetvédelem jogszabályi határértékekkel, és állami szervek által végzett ellenőrzésekkel, mérésekkel minimalizálja az esetleges környezet-egészségügyi kockázatokat. Jelen tanulmány keretében egy a városi környezetben környezet-egészségügyi szempontból ritkán kutatott térrészt, a városi talajok vizsgálatát és vizsgálati eredményeit mutatja be, Budapest XI. kerületének példáján, toxikus fémtartalom szempontjából. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, hogy a városi életmód mellett megjelent a városi kertészet, mint szubkultúra. Számos esetben azonban a kertészkedést, kiskerti haszonnövény termesztést nem előzi meg talajcsere ezzel a termés fogyasztóit esetlegesen veszélyeztetve, tekintettel arra, hogy bizonyos növényfajok melyeket előszeretettel termelnek hazánkban, kiskertekben képesek felvenni a talajban lévő szennyező anyagokat és azokat bioakkumuláció során dúsítani. A vizsgálatokat az a mintaterületen vett talajmintákon talajszintenként történek, hullámhossz diszperzív röntgen fluoreszcens spektrometria alkalmazásával. A tanulmány során bemutatásra kerül a mintavétel, minta előkészítés és a kapott adatok kiértékelése. A kutatási projekt a helyi önkormányzattal közösen valósult meg, melyből kifolyólag jogszabályi határértékek figyelembevételével átfogó térkép elkészülését eredményezte. A térképi vetület segítségével egyszerű és közérthető módon azonosíthatóak az esetleges toxikus fémtartalmú mintavételi pontok, illetve a nem szakavatott polgárok is könnyen információhoz juthatnak közvetlen életterük esetleges szennyezettségéről. A kapott eredmények alapján röntgen por diffrakció és pásztázó elektronmikroszkópia segítségével vizsgálhatóvá válik az egyes szennyezések lehetséges forrásainak beazonosítása, ellek elősegítve egy későbbi akkreditált felmérést és akciótervet az egyes esetlegesen szennyezett területeken alkalmazott eljárási rendek kidolgozását.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-12-02 19:02