A munkaerő-migráció változása a kétezres években Magyarországon

Az emigráció Magyarországon 2007 óta gyorsult fel, az alig több mint öt éve érzékelhető jelenség élénk politikai és társadalmi visszhangot váltott ki. A tanulmány a migráció egy jól azonosítható szegmensét vizsgálja, éspedig azt, hogyan alakult és változott Magyarországon a hazai munkavállalás alternatíváját jelentő külföldi munkavállalás, elkülöníthetőek-e eltérő időszakok, milyen csoportokat érintett a munkavállalási célú migráció lehetősége, s az hogyan változott az időben. A magyar munkaerő-felmérés alapján a külföldi munkahelyen dolgozó, de a hazai munkapiachoz még kötődő külföldi munkavállalók mintáján az ezredfordulótól 2013 elejéig vizsgáljuk a Magyarországról megindult munkavállalási célú emigráció növekedését, irányát, szerkezeti sajátosságait és annak változását. Feltételeztük, hogy jól azonosítható korszakhatárokkal a gyorsan meginduló migrációt magyarázó tényezők leírhatók. A gazdasági és munkapiaci környezet változása és a munkamigráció alakulásának az együttjárása korrelációs számításokkal igazolódott, az adatokra illesztett exponenciális növekedési függvény azonban azt mutatta, hogy a feltételezett magyarázó tényezők nélkül is a migráció trendjét leíró modellben olyan automatizmusok látszanak, amelyek a folyamatokat magyarázzák. A munkamigráció alakulása – bármilyen kiváltó ok indukálta is – a folyamat take-off fázisára utal, ez a főbb célországok mindegyikére igaznak bizonyult, az országok között azonban lényeges eltérések látszanak. A trendek mellett többváltozós logisztikus regresszióval a hazai foglalkoztatottakhoz képest a külföldi munkavállalás esélyét és az esély időbeli változását vizsgáltuk; a változások egyrészt jelentős szerkezeti átrendeződéseket, másrészt a főbb célországok szerint számottevő eltérést mutattak.