A tanulmány újraszámolja Magyarország teljes tényezőtermelékenységét (TFP), valamint
a GDP növekedésének ezen a számításon alapuló felbontását. A Magyarországgal foglalkozó
korábbi szakirodalomhoz képest újítást jelent az emberi tőke számolási módszere, illetve
a termelési tényezők kapacitáskihasználtságának figyelembevétele. A kapacitáskihasználtság
figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a termelékenység ingadozásairól.
A számítások alapján Magyarország növekedésében mind a tőkeállomány bővülése, mind
a termelékenység javulása fontos szerepet játszott, míg az emberi tőke és ezen belül
elsősorban a foglalkoztatottság növekedési hozzájárulása csak az 1990-es évek végén
volt jelentős. Az elemzés során megpróbáljuk figyelembe venni a tőkebővülés és a termelékenységjavulás
közötti esetleges összefüggéseket is. Az általunk használt neoklasszikus keretben
a TFP-növekedés által indukált beruházás lehetőségét tudtuk megvizsgálni, de szükséges
lenne az ellenkező irányú kapcsolat elemzése is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O47, E01, E25, J21.
