Az emberi gondolkodás jellemzője, hogy narratívákban és metaforákban fogalmazza meg
a világ törvényszerűségeit. A dismal science kifejezést első ízben Thomas Carlyle
használta a korabeli politikai közgazdaságtan epitheton ornansaként. A tanulmány a
kifejezés etimológiáját kutatva bemutatja azokat a ma is tetten érhető különbségeket,
amelyek megosztanak bennünket a társadalom és a gazdaság szerveződését meghatározó
erőkről vallott nézeteinkben. Az itt felidézett Carlyle–Mill-vita és az Edward Erye–William
Gordon-polémia során a modern gazdasági növekedés korszakába való belépés három alapvető
jellemzője találkozott térben és időben. Az első a szabadpiaci viszonyokra épülő gazdaság
jogi kereteinek megteremtése. A második a sikeres gazdaság alapvető intézményi előfeltétele:
a törvények mindenkire érvényes kényszerítő ereje. A harmadik a közbeszéd, a szabad
kereskedésről, a szabad vállalkozás méltóságáról és sérthetetlenségéről való közvélekedés
átalakulása. Az események alakulásában meghatározó szerepük volt azoknak, akik vállalták
ezeknek az elveknek a következetes képviseletét mind a közgazdaság-tudományban, mind
a polgárjogi mozgalmakban.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: N3, O1, Z1.
