A mozgás ősidők óta fontos szerepet tölt be a világ minden részén és az egészséggel
szoros összefüggésben kezelik. Ugyanakkor minden kultúra a maga módján közelíti meg
az egészség, aktivitás, testnevelés témakörét, a szabályok, a szokások, tilalmak,
engedmények eltérőek. A különböző életmódokhoz kapcsolódó kultúrákban más formái,
hagyományai és jelentősége van az egyes sportoknak, amelyek az egyén és közösség életében
betöltött szerep szempontjából más-más szemléletre, filozófiai háttérre épülnek (ókori
sportok, görög birkózás, pankráció, fegyveres futás, maya labdajátékok napjainkban
a keleti kultúrák mozgásformái).
Kevésbé ismertek a fekete földrész hagyományai, a törzsi iskolák, rítusok sport-mozgás
komponensei, amelyek kitűnő példák a mozgás-aktivitás-életmód összefüggéseire, ezek
jobb megértésére, és saját gondolkodásunk, gyakorlatunk átgondolására. Az is indokolja
megismerésüket, hogy a nemzetközi szervezetek fejlesztési programjai építenek a bennük
rejlő lehetőségekre, hazánkban pedig az afrikai migráció és integráció, aminek fontos
tere lehet a sport, megkívánja kulturális háttér megismerését. Terepmunkáim során
gyűjtött első kézből vett információk alapján Kenya, Tanzánia, Uganda, Etiópia hagyományaiból
idézek fel néhányat.
Egyik népszerű terület a küzdősportok egy válfaja, a botos gyakorlatok. Több funkciót
is betöltenek: elsődleges az erőnlét, a helyes tartás, és a mindent megmozgató hatás,
tartják Kenya és Tanzánia maasai pásztorai, vagy a surma népcsoportok Etiópiában.
Mint ilyet, az önvédelem, a család és közösség védelme szolgálatába is állítják. Etiópia
oromo csoportjainál a folklór része is, és Nelson Mandela, a dél-afrikai Xhosa származású
politikus maga is tanulta, gyakorolta ezt a törzsi nevelés kereteiben szorgalmazott,
kiemelt sporttevékenységet.
A birkózás szintén a hagyományos az oktatási tartalmak részévé vált, amire így emlékszik
vissza Nagyapa, egy idős kikuyu földműves Kenyában: „…birkóztunk, néha sárban, pocsolyában
is, és a legkitartóbbak vezetők lehettek.” Arról mesélt, hogy birkózni tanultak és
naponta gyakorolták, majd versenyt rendeztek a kortársaival, ami erkölcsi magatartásukat
edzette elsősorban. A tisztelettel őrzött eszközök és szabályok ma is léteznek.
A labda bűvölete áthatja egész Afrikát, számon tartják a világ sporteseményeit, szurkolnak
és fociznak. Szegény vidékeken jobb híján labdát készítenek helyi anyagokból. Meztelen
lábbal, kitartóan kergetik annak reményében, hogy talán ők lesznek a jövő hírességei,
és Kelet-Afrika jellegzetes textilje, viselete a kanga is megörökíti a sport, a labda
szeretetét.
A futás, gyaloglás kelet-afrikai bajnokai, a maasaik hatalmas távolságokat tesznek
meg nehéz útviszonyok között. Ehhez megfelelő lábbelit találtak ki már hosszú idő
óta, míg történt aztán, hogy életterükbe került egy számukra zavaró, oda nem illő
anyag, a kidobott gumiabroncs. Praktikus megoldásként felhasználták lábbelijeik alapanyagául,
megőrizve azok korábbi formáját, felépítését és gördülő, egyensúlytartó hatását. Ez
az MBT őse, ami mezítlábas járás és cipőtechnika alapjain nyugszik, története a szavannák
vándoraihoz kapcsolódik.
Kulcsszavak: mozgás, sport, egészség, kultúra.
