Kutatásom célja mágneses tulajdonságú polimerek fejlesztése és tulajdonságainak elemzése
volt. A rezgőmintás magnetométerrel végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy
a 10, 20, 30 %(m/m) arányban töltött anyagok csekély mágneses tulajdonságokkal bírnak,
ami azzal magyarázható, hogy az egyes mágneses részecskék önmagukban rendelkeznek
északi és déli pólusokkal, ezért az egymás mellett lévő részecskék mágneses terei
kioltják egymást. A vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy 50 %(m/m) töltöttségnél
a mágneses részecskék már egybefüggő réteget alkotnak, ami meggátolja, hogy önmagukban
dipólusokkal rendelkezzenek, ehelyett a réteg rendelkezik északi és déli pólussal.
A mechanikai tulajdonságok vizsgálata során kapott értékek nem a vártnak megfelelően
alakultak. A szakítószilárdság és a rugalmassági modulus változása nincs összhangban
a töltőanyag-tartalom növekedésével és a rugalmassági modulus értékeiben nagy szórás
tapasztalható. A hajlítószilárdság és a hajlítómodulus értékei követik a húzóvizsgálat
eredményeinél tapasztalt trendet: a minták a töltőanyag-tartalom növekedésével nem
váltak rideggé. A kapott ellentmondásos eredményeknek több oka lehet. Az egyik, hogy
a próbatestek szilikon szerszámban készültek függőleges öntéssel. Elképzelhető, hogy
a mágneses részecskék – nagyobb fajtömegüknél fogva – lesüllyedtek, így az eloszlásuk
inhomogén lett. A másik ok az, hogy a mágneses részecskék egyes próbatestek elkészítése
során nem voltak teljesen lemágnesezve, ezáltal a polimerben összeállva nem töltőanyagként,
hanem erősítőszálként viselkedtek. A mérési eredmények pontosításához újabb mérések,
ehhez pedig újabb próbatestek szükségesek, melyek előállítása folyamatban van.
A vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a mágneses polimerek alkalmazásának nagyon
szerteágazó lehetőségei vannak, azonban még sok vizsgálatra, kutatásra, fejlesztésre
van szükség a kifogástalan és megbízható működés eléréséhez.
