A kosárlabda kultúrközpontok – a sportszakmai műhelyek – társadalmi-, és humán erőforrásainak sportkultúrális problémáinak feltárása

Nagy, Ágoston [Nagy, Ágoston (Sporttudomány, Sp...), szerző] Sporttudományi Koordinációs Intézet (DE)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    A kosárlabda kultúrközpontok – a sportszakmai műhelyek – társadalmi-, és humán erőforrásainak sportkultúrális problémáinak feltárása Közzétéve: Egészségnevelés, sportpedagógia, Előadás témakörök alatt A kosárlabda kultúrközpontok – a sportszakmai műhelyek – társadalmi-, és humán erőforrásainak sportkultúrális problémáinak feltárása Bevezetés A kosárlabda utánpótlás képzés azzal a problémával szembesült, hogy az utánpótlás élsportot a játékosok idő előtt, még a korosztályos képzés lezárása előtt abbahagyják. Ennek oka, hogy megjelent a professzionalizáció jelensége, amelyben a sportolók saját szolgáltatásaikat, befektetett energiájukat kívánják racionalizálni. Miután a sportág ezeket az elvárásokat nem tudja garanciákkal teljesíteni, a játékosok döntéshelyzetbe kerülnek. Vagyis a pályaválasztás közeledtével a gyerekek másképp alkalmazkodnak a társadalmi környezethez; azaz a játékosok sportkultúrája nem harmónizál a szakmai műhely oktatási, nevelési céljaival és érdekeivel. A sportágat jellemző kultúrális késés a legnagyobb űrt azzal teremti meg, hogy évfolyamokra visszavezethető időveszteség keletkezik, hiszen a sportolókba rendkívüli anyagi, erkölcsi, szakmai energiát és forrást fektetnek a szakmai műhelyek. Ezért a nevelő- képző folyamat értékteremtése nem elégedhet meg azzal, ha csupán egy-egy játékos kerül ki egy adott évfolyamból, hiszen úgy elvész a programok piaci értéke. A kosárlabda programok legintenzívebb bázisa, ahol a teljesítmény-tudatos képzés folyik, a kosárlabda akadémia. A magyar kosárlabdázás nemzetközi lemaradása sportpolitikai szempontból stratégiai kérdéssé vált azzal, hogy az állam a kiemelt látványsportok közé sorolta és sok milliárdos támogatásokból fejleszthetik programjukat az arra érdemes utánpótlás központok. A kutatás ebből a szempontból is relváns eredményekre számíthat, melyek gyakorlati felhasználása növelheti a szakmai műhelyek versenyelőnyét és a sportág versenyképességét, csökkentheti kultúrális késését. Cél - Meg akarjuk ismerni, hogyan hat a szakmai műhely a sportolók életmódjára. - A sportsikerek ellenére hogyan távolodnak el a a játékosok a sportolói életpályától? Rá akarunk mutatni, a jellemző sportkultúrális késésre, amely a sportteljesítmény értékelése – vagyis a társadalmi erőforrások szintje – és a sportszakmai nevelési célok között húzódik. - A szervezeti kultúra döntő szerepének értelmezése a tehetségek gondozásában, a megtartásukban, vagyis a beválásukban. Módszer Egyrészt – begyűjthető adminisztratív adatokból – összehasonlító statisztikai elemzéssel keressük a hipotéziseinkre a választ. Másrészt a junior korosztályban tevékenykedő edzők és játékosok felmérésével kívánunk adatokat nyerni az életmódjukra, értékrendszerükre, sportolási szokásaikra vonatkozóan. Következtetés A sportolók életmódja, áldozatvállalása, monotónia tűrése, stb. megváltozik a junior korosztályra. Annak ellenére is, ha a sporteredményekben sikeresek. A sportteljesítmény társadalmi értékelése nem segíti a kosárlabdázók és egyéb csapatjátékok utánpótlás sportolóit. A nevelési cél kulturális késésben van, mert nem korszerű a felvételin adható pluszpontok rendszere. A kosárlabda akadémiai programok feladata, hogy a sportkultúra negatív ütközéspontjait közös értékrendszerben tartsa, melynek következménye a sportág kultúrális felzárkózása és eredményessége. Kulcsszavak: sportkultúra, sportolói életpálya, szervezeti kultúra, társadalmi és humán erőforrások
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-03-04 20:17