Latin-Amerika kereskedelme a XX-XXI. század fordulóján

Molnár, Gábor [Molnár, Gábor (Társadalomföldrajz), szerző]; Bokor, László [Bokor, László (Energialokalizáció), szerző]; Szelesi, Tamás [Szelesi, Tamás (PhD Természettudo...), szerző]

Magyar nyelvű Tudományos Könyvfejezet (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 2530391
    Az európaiak érkezése előtti Amerika regionális kereskedelemről szóló első feljegyzések még az ősi indiánkultúrából, a Kr.u. 100-700-ig virágzó Teotihuacánból származnak. Az archeológiai kutatások alapján azonban bizonyított tény, hogy Dél-Amerika csendes-óceáni térségében (pl. Salango kultúra) már évezredekkel korábban intenzív kereskedelmi kapcsolatok bontakoztak ki az ott élő indiánok között. Később a Karib-tenger térségben és az Andokban élő őslakosoknak is fejlett kereskedelmi és árucsere kultúrájuk volt. A spanyolok és a portugálok érkezése után az ősidők hagyományos kereskedelme fokozatosan átalakult, és néhány évtizeden belül bekapcsolódott a korabeli világkereskedelem "nagy háromszögébe" (Európa – Ázsia – Amerika), majd később "kis háromszögébe" (Európa – Afrika – Amerika). A következő évszázadokban, úgy a gyarmati időkben, mint a XIX. század második felében (egészen a Nagy Gazdasági Világválságig), Latin-Amerika külgazdasági kapcsolatai az exportra, elsősorban monokultúrákból származó termények kivitelére, és az importra, kezdetben rabszolga kereskedelemre, később iparcikkek behozatalára alapultak. A CEPAL (Az ENSZ Gazdasági Bizottsága Latin-Amerika és a Karib-térség részére) gazdaságtörténeti felosztása szerint, a függetlenség kivívása után Latin-Amerika országai elszakadtak a nemzetközi piactól, majd 1850/1870-től a nagy gazdasági világválságig (1929-1933)”kifelé” történő, export orientált fejlődés volt jellemző a térség országaira. A gazdasági világválság után a külkereskedelem nemzetgazdasági szerepe rohamosan csökkenni kezdett, és új fejlődési irány bontakozott ki: a befelé forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitika. Majd 1950-től a gazdasági megfeneklés időszaka jellemzi Latin-Amerikát. A XX. század második felében az – 1960-as évektől –, felismerve a helyzet tarthatatlanságát, fokozatosan bontakozott ki az export-fejlesztés gyakorlata. Ehhez kapcsolódóan, a teljes kereskedelmi liberalizáció, mint a több síkon manifesztálódó gazdasági problémák megoldási lehetősége, csak a XX. század utolsó évtizedétől, a duális világrend felbomlásával megvalósuló globális átrendeződés időszakában kezdett körvonalazódni.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2020-09-30 22:08