A dolgozat első fejezetében felvázoltam a kerékpáros közlekedés helyzetét a mai
Budapesten, megvizsgálva elérhető kerékpáros forgalomszámlálási adatokat is.
Három vizsgálandó célt fogalmaztam meg, amelyre az adatgyűjtés és a dolgozat
elkészítése során is fókuszáltam. Arra kerestem a választ, hogy Budapesten a
kerékpáros balesetek alakulása, és a kerékpáros forgalom növekedése között milyen
összefüggés áll fenn, a balesetek milyen infrastrukturális elemeken milyen arányban
következnek be, illetve a balesetek gócpont jelleggel, vagy elszórtan következnek-e
be.
A vizsgálatomhoz az adatforrás a Budapesti Rendőr-főkapitányság archívuma volt, az
ebből kigyűjtött anyagokat táblázatba rendeztem, és különböző szempontok alapján
végeztem belőle lekérdezéseket. A táblázatban használt kifejezések magyarázatát,
valamint a felhasznált módszereket ismertettem a második fejezetben.
A 2011-es, és a 2012-es balesetek adatait megvizsgáltam egy egységben, majd azokat
az adatokat, amelyekben látványos eltérés mutatkozik a két évben, különbontva is
ábrázoltam. Nem csupán a három alapfeltevésemre kerestem a választ, hanem a baleseti
adatlapokból megtudható összes többi részadat megjelenítését is elvégeztem a dolgozat
tájékoztató jellege érdekében.
A kapott eredményekből megállapítottam, hogy a baleseti számok a kerékpáros
forgalom növekedésénél kisebb arányban változnak, a budapesti kerékpáros balesetek
többségében nem gócponti jellegűek, valamint képet alkottam az infrastrukturális
elemek veszélyességéről.
Elvégeztem korábban megállapított gócpontok baleseti felülvizsgálatát. A kapott
eredmények ismeretében javaslatokat tettem a budapesti kerékpáros közlekedés
körülményeinek javítása céljából, valamint további ajánlásokat is tettem a nem gócponti
jellegű baleseti helyszínek fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.