Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett
a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008-2009. évi válság lezáratlansága
miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre
jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés,
a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése - ami egyáltalán nem békés -, valamint
a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan
hagyományos követő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados
tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai,
túlságosan egységesített képzésben.