A rendszerparadigma

Kornai, János [Kornai, János (Közgazdaságtan), szerző]

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 0023-4346 1588-113X 46 (7-8) pp. 585-599 1999
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • X. Földtudományok Osztálya: A
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A hazai
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: A hazai
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: A hazai
  • Politikatudományi Bizottság: A hazai
  • Regionális Tudományok Bizottsága: A hazai
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: B hazai
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C hazai
Azonosítók
Tanulmányomban, amint azt a cím is jelzi, használni szeretném a paradigma fogalmát. Ezt Kuhn vezette be a tudományelméletbe klasszikus művében (Kuhn [1962]). Kuhn nem adott egyértelmű definíciót, s maga a fogalom sok vitára adott okot. A konferenciára készülve, újraolvastam számos művet az általános tudományelmélet és speciálisan a közgazdaságtani metodológia köréből. Ha más nem, már ez a meghökkentő olvasmányélmény is óvatosságra int. Nyoma sincsen konszenzusnak, még az alapfogalmak értelmezésében sem. Ingerült konfrontatív vita zajlik. A szűkebben vett tudományelmélet és tudománytörténet alternatív iskolái közötti egyet nem értés mélyen gyökeredzik híveiknek egymástól eltérő filozófiai felfogásában. Szeretném elkerülni ezt az aknamezőt. Ez késztet arra, hogy fogalmi tisztázással kezdjem a fejtegetést, az esetleges félreértések elkerülésére. Nem kívánok hozzászólni ahhoz, hogy mennyiben volt Poppernek, Kuhnnak, Lakatosnak vagy másnak igaza a tudomány történetének elemzésében. A korrekt tárgyalásA szerző a cikk bevezetőjében ismerteti, milyen értelmezésben használja a társadalomtudományokra vonatkozóan a paradigma fogalmát, amelyet T. S. Kuhn eredetileg a természettudományok történetétől ihletve alkotott meg. Az új paradigma nem okvetlenül váltja fel a korábbit; több paradigma munkaképesen működhet egymás mellett. A rendszerparadigma kialakulásának mérföldkövei: Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter és Eucken munkái. Noha filozófiájukat és politikai állásfoglalásukat tekintve igen heterogén a névsor, közös bennük a rendszerszemlélet\". Nemcsak a gazdaság egy-egy részletével foglalkoznak, hanem a rendszer egészével; nemcsak a gazdasággal, hanem a politikai, ideológiai és a társadalmi dimenziókkal is, s különös figyelmet fordítanak valamennyi szféra interakcióira. A rendszerparadigma nagy vizsgafeladata a posztszocialista átmenet kutatása. Ehhez nélkülözhetetlen; a magyarázó erőt tekintve semmilyen más paradigmával nem pótolható. Viszont a rendszerparadigma alkalmazói előrejelzéseikben (akárcsak más paradigmák művelői) sokszor súlyosan tévedtek. A rendszerparadigma prediktív ereje korlátozott, s ez szerénységre inti felhasználóit.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2026-01-25 00:37